1. BEBIZTOSÍTOTT KARRIER:
A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN REJLŐ
LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA

2. BEBIZTOSÍTOTT KARRIER:
A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA
A közösségi média életünk szinte minden területét átszövi, legyen szó akár a legfrissebb hírek bejelentéséről, akár társasági meghívók kezeléséről – vagy éppen álláskeresésről.
Valamikor az volt az uralkodó nézet, hogy egyes közösségi platformok kifejezetten szakmai, míg mások inkább magánéleti célra szolgálnak, azonban az igazság az, hogy a határok mára már
kezdenek összemosódni. A közösségi média platformok száma több százra tehető, de vajon tisztában vagy vele, miként használhatod a közösségi médiát szakmai profilod erősítésére és hogyan
érheted el, hogy a megfelelő emberek tudomást szerezzenek tudásodról és képességeidről? Ha nem, akkor olvass tovább – ez ma már olyan alapvető ismeret, amelyet te sem nélkülözhetsz.
93
%
A HR-esek 93%-a használta
a LinkedIn-t a szakemberek
felkutatására
89
54
%
a toborzásban – ma már ez az alap

Twitter
A
bizonyult a leghatékonyabb
eszköznek a szakemberek több mint felének
(54%-ának) felkutatásában.

A közösségi toborzás világát továbbra is a LinkedIn
uralja 93 %-os elfogadottsággal, míg a Facebookot
használók aránya 66 %.
A vállalatok kétharmada különféle ösztönzési pro
gramokkal bátorítja alkalmazottait új munkatársak
beajánlására illetve közvetítésére.
Forrás: Jobvite 5. éves Közösségi Toborzás Felmérése
A sikeres közösségi médiaszereplés kulcsa:
%
A toborzók 89%-a
helyezett el jelöltet
a LinkedIn-ről
A közösségi média súlya
már nem növekszik
 hiteles: légy az, akinek mondod magad, légy őszinte, mivel a
Légy
közösségi médiában a tömeg messziről kiszúrja a szélhámosokat;
 releváns: gondold végig, milyen tartalmat osztasz meg, és
Légy
hogy vajon az adott platform/oldal a legmegfelelőbb-e a számodra;
 következetes: az nem működik, hogy egy jelölt szakemberként
Légy
4 megkérdezett
toborzóból 1-nek sikerült már
Facebook-on talált jelöltet alkalmaznia
jelenik meg a LinkedIn-en, miközben káromkodik a Twitteren és
részegen vigyorog a Facebookos fotóin;
 helyénvaló: csak olyasmit mondjál, amiről egy személyes
Légy
interjú során is beszélnél;

Legyenek kapcsolataid: számít, hogy kivel kerülsz kapcsolatba és
mit mondasz; nem csak az a fontos, amit tudsz, de az is, hogy kit
ismersz; ahogy a mondás tartja, „embert barátjáról”
.
2

3. BEVEZETÉS
A közösségi média életünk szinte minden területét átszövi, legyen
szó akár a legfrissebb hírek bejelentéséről, akár társasági meghívók
kezeléséről – vagy éppen álláskeresésről.
Valamikor az volt az uralkodó nézet, hogy egyes közösségi platformok
kifejezetten szakmai, míg mások inkább magánéleti célra szolgálnak,
azonban az igazság az, hogy ezek kezdenek összemosódni. Legyen
az a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn, ma már sokan használják a
közösségi médiumokat arra, hogy személyzeti tanácsadókkal vagy
potenciális munkaadókkal kerüljenek kapcsolatba, azonban ahhoz,
hogy ezeket az oldalakat szakmai illetve karrierszempontból valóban
az előnyünkre fordíthassuk, kellhet – és rendszerint kell is – némi rutin.
A közösségi média platformok (oldalak) száma több százra tehető, és
a közösségi média elterjedtségének fényében igen valószínű, hogy te
is használsz párat közülük, de vajon tudod, hogyan tartsd fenn saját
hírneved a szakmai közösségen belül hosszabb távon? Tisztában
vagy vele, miként használhatod a közösségi médiát szakmai profilod
erősítésére és hogyan érheted el, hogy a megfelelő emberek tudomást
szerezzenek tudásodról és képességeidről? Ha nem, akkor olvass tovább
– ez ma már olyan alapvető ismeret, amelyet te sem nélkülözhetsz.
A vezető közösségi oldalak
Facebook: Emberek, cégek, márkák, termékek és állami szervek hatalmas online közössége
és hálózata. Leginkább meglévő ismerősökkel való kapcsolattartásra alkalmas, mivel ha valakit
„ismerősnek” jelölünk, azt az illetőnek „el kell fogadnia” ahhoz, hogy a kapcsolat létrejöjjön.
Az olyan helyi oldalak, mint például a kínai Weibo, hasonló funkciókkal és jelentős helyi
felhasználói bázissal rendelkeznek.
Twitter: Mikroblog oldal, ahol a felhasználók maximum 140 karakterből álló bejegyzéseket
(„tweet”) tehetnek közzé. Jó lehetőség, hogy kapcsolatba kerüljünk olyanokkal, akiket nem
ismerünk (kivéve, ha a profiljuk védett, de ez kevésbé jellemző).
LinkedIn: A világ legnagyobb szakmai hálózata, amelynek célja Jeff Weiner vezérigazgató
szavaival élve „összehozni a tehetséget a lehetőséggel” (Fortune magazin, 2013. július 1.).
Az önéletrajzod alkotja a felhasználói profilod, és a LinkedIn az a hely, ahol az ember más
vállalatokat, cégvezetőket, öregdiák csoportokat vagy éppen személyzeti tanácsadókat
követhet, és figyelheti az aktuális álláslehetőségeket.
Google+ és Hangouts: Olyan közösségi hálózat, ahol a felhasználók szakmai és személyes
kapcsolataikat egy helyen ápolhatják, mivel lehetőségük van azok elkülönítésére a „körök”
(„circles”) funkció segítségével. A Google+ nyomon követi felhasználói tevékenységét számos
más oldalon, lehetővé teszi a gyors és hatékony együttműködést, és olyan alkalmazásokat
is magában foglal, mint például a Hangouts, ahol a felhasználók virtuális megbeszéléseket
folytathatnak.
Tumblr: Vizuális blog oldal, ahol rövid szövegeket, képeket és videókat tehetünk közzé és
oszthatunk meg másokkal. A hagyományosan inkább a fiatalabb generációk körében népszerű
oldalt nemrég felvásárolta a Yahoo, aminek eredményeként vélhetően egyre szélesebb körben
használják majd mind márkák, mind pedig magánszemélyek szakmai célra.
YouTube: Még mindig a világ legnagyobb videó megosztó oldala, bár egyes kisebb közösségi
alkalmazások, mint például a Vine vagy az Instagram szintén komoly felhasználói bázissal
rendelkeznek. Itt követhetjük a számunkra érdekes videók közzétevőit, tartalmakat oszthatunk
meg egymással és kommenteket fűzhetünk mások bejegyzéseihez.
3

4. TÉNYLEG MINDENKI EZT CSINÁLJA
A közösségi médián keresztül történő toborzás vagy
álláskeresés többé már nem olyasmi, amit „mások”
csinálnak – napjainkban már ez a megszokott.
A Jobvite cég ötödik éves Közösségi toborzás felmérése szerint a
közösségi média súlya már nem növekszik a toborzásban – ma
már ez az alap. A közösségi toborzás világát továbbra is a LinkedIn
uralja 93 százalékos elfogadottsággal, míg a Facebookot használók
aránya 66 százalék. És minthogy a vállalatok kétharmada különféle
ösztönzési programokkal bátorítja alkalmazottait új munkatársak
beajánlására illetve közvetítésére, a közösségi toborzás komoly
üzletté vált.
A közösségi állásvadászat különösen fontos, ha olyan iparágban
vagy területen dolgozol, ahol a közösségi média központi szerepet
játszik a munkádban – ilyen például a média, a digitális ipar, a
marketing, a kommunikáció, a politika és a felsőoktatás. Talán
nem egyformán, de valamennyi szektor kapcsolódik a közösségi
médiához – például szakmai testületek, egyesületek, állásportálok
vagy cégek révén – vagyis mindenki számára adott a „bejutás”
lehetősége, függetlenül attól, hogy milyen jellegű munka iránt
érdeklődsz.
Ami azt illeti, a passzív jelöltek munkavállalói ajánlások és közösségi
kapcsolatépítés segítségével történő toborzása a legnépszerűbb
taktika a más munkáltatókkal folytatott versenyben. Tehát minél
többen vannak tisztában a közösségi médiában a képességeiddel és
minél többen tartanak hitelesnek és megbízhatónak, annál jobb.
4

5. Legyél ott, ahol a toborzók megtalálhatnak*
 A személyzeti tanácsadók
93%-a használja a LinkedIn-t
álláskeresők felkutatására;
89%-uk vett már fel embert ezzel a módszerrel;
 A Twittert a szakemberek több mint fele (54%) használja


álláskeresők felkutatására;
Minden negyedik megkérdezett személyzeti tanácsadónak sikerült
már jelöltet találni a Facebookon.
*Forrás: Networking infografika
5

6. A LOGIKUS MEGOLDÁS
Nem mintha a munka és a magánélet közötti határ
nem mosódott volna el eléggé már korábban is, ám a
közösségi média határozottan felgyorsította a folyamatot.
A legtöbb munkahelynek illetve márkának van saját közösségi
média profilja, és fontos, hogy a leendő munkatárs képes legyen
megmutatni, mennyire érti és ismeri azt.
Munkahelyi kollégáink részei a közösségi hálónknak, a közösségi
médiát pedig a cégek is használják üzleti célokra jó és rossz
időkben (promóciók illetve vészhelyzetek esetén) egyaránt, és ez
a szakemberek közötti kapcsolatteremtés eszköze is. Tegyük még
hozzá ehhez a forgatókönyvhöz azt a tényt, hogy a technológiának
köszönhetően egyre kisebbnek tűnő világunkban egyre könnyebb
az elektronikus kapcsolattartás, és máris adottak a körülmények,
hogy úgy vadásszunk állásokra világszerte, hogy fel sem kelünk az
íróasztal mellől – vagy éppen a fotelből.
Ettől függetlenül, a közösségi médián keresztül folytatott
álláskeresésnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, mivel
beszélni könnyű – az elmondottakat példákkal és tettekkel
alátámasztani már annál nehezebb. Kapcsolatot teremteni
viszonylag egyszerű, ám azon már dolgozni kell, hogy a
kapcsolatból valami kölcsönösen előnyös szülessen.
A személyzeti tanácsadók szintén jelezték már, hogy az így
folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez, valamint rengeteg
időt takarít meg, mivel a kommunikáció gyorsabb, a szűrés pedig
egyszerűbb.
Az e módszerrel álláslehetőségeket kereső és leendő főnökeikkel
illetve munkatársaikkal kapcsolatba kerülni igyekvő jelöltek
szempontjából pozitívum, hogy mire elkezdenek dolgozni az adott
pozícióban, már kialakul egyfajta ismeretség és elkötelezettség.
Legyél proaktív és tegyél erőfeszítéseket,
ápold a kialakított kapcsolatokat
éppen úgy, ahogy a „való világban” tennéd.
A közösségi média (ahogy a neve is mutatja)
egy közösségi tevékenység. Nem működik magától.
Az, hogy mit hozol ki belőle (mint az élet legtöbb
területén) attól függ, hogy mennyit vagy
hajlandó tenni érte.
6

7. A SZEMÉLYES MÁRKÁNAK SÚLYA VAN
Építsd fel saját személyes márkádat – pont úgy, ahogy egy
vállalat teszi a termékével.
A személyes márkák és a közösségi médiában kialakított márkák már
nem különülnek el úgy, mint egykor, és fontos, hogy valakinek milyen
a reputációja a közösségi médiában és milyennek látják ott mások,
hiszen ez alapján ismerik – és ítélik – meg őt magát és azt, hogy mit
tud, mihez ért.
Az idősebb generációk tagjai nemigen „haverkodtak” volna a főnökkel
a közösségi hálón, pedig ma ez megszokott. A dolog árnyoldala
ugyanakkor az, hogy bár a fiatalabb korosztályok a közösségi médiával
nőttek fel, nem ismerik a „klasszikus” viselkedési szabályokat, vagyis
hogy miről beszélünk a munkahelyen, és miről nem.
Az álláskeresők számára adott a lehetőség, hogy a közösségi médiában
bemutassák ismereteiket, tehetségüket és elképzeléseiket, a kihívás
azonban az, hogy mindezt hitelesen tegyék. Az a helyzet, hogy a
személyzeti tanácsadók nagy valószínűséggel még a személyes
interjú előtt ellenőrzik az egyes jelöltek online profilját, hogy
meggyőződjenek róla, nincs-e ott olyasmi, amit ügyfelük helytelennek
vagy kockázatosnak találhat.
A munkáltatóknak szintén el kell gondolkodniuk azon, milyennek
látják online márkájukat az Interneten kutató álláskeresők. Érdemes
például rendszeres információkat, friss híreket közzétenniük, és
megfelelően reagálniuk az online érkező fogyasztói megkeresésekre és
esetleges reklamációkra. Ha egy cég inaktív a közösségi médiában,
akkor lehet, hogy nem is annyira innovatív, mint ahogy azt a honlapja
állítja. A legtöbb jelölt az interjút készítő bizottság tagjainak is utánanéz
az Interneten, így a róluk elérhető információknak is pozitív képet kell
sugallniuk.
A közösségi márka megfelelő kialakítása és védelme érdekében mind
az álláskeresőknek, mind a munkáltatóknak érdemes odafigyelniük az
következőkre:





Hitelesség: légy az, akinek mondod magad, légy őszinte, mivel a
közösségi médiában a tömeg messziről kiszúrja a szélhámosokat;
Relevancia: gondold végig, milyen tartalmat osztasz meg, és hogy
vajon az adott platform/oldal a legmegfelelőbb-e a számodra;
Következetesség: az nem működik, hogy egy jelölt szakemberként
jelenik meg a LinkedIn-en, miközben káromkodik a Twitteren és
részegen vigyorog a Facebookos fotóin;
Kapcsolatok: számít, hogy kivel kerülsz kapcsolatba és mit mondasz;
nem csak az a fontos, amit tudsz, de az is, hogy kit ismersz; ahogy a
mondás tartja, „embert barátjáról”;
Helyénvalóság: csak olyasmit mondjál, amiről egy személyes interjú
során is beszélnél.
7

8. „Légy hiteles – állj ki amellett, aki vagy,
és ne mondj olyat, amit nem tudsz felvállalni
és alátámasztani.”
[Egy résztvevő kommentje a „Közösségi média a toborzásban –
csak egy lufi?” témában a #truLondon rendezvényen]
8

9. A SIKER KULCSA AZ INFORMÁCIÓGYŰJTÉS
A közösségi médiában folytatott állásvadászathoz
szükséges ismeretek közül talán egy sem olyan
fontos, mint az, ha tudjuk, hogyan kell hatékonyan
információkat gyűjteni.
Két oka is van annak, hogy a közösségi média révén miért tehetsz
szert előnyre a munkaerőpiacon:
1. Olyan híreket, információkat és kapcsolatokat szerezhetsz,
amellyel mások esetleg nem rendelkeznek.
2. Nem elegen használják ki a közösségi média nyújtotta
lehetőségeket és gyűjtik össze az elérhető információkat,
tehát ha te így teszel, máris egy lépessel a többiek előtt jársz.
Valóban mindenki (frissen végzettek, személyzeti tanácsadók,
vezetők) számára adott a lehetőség, hogy akár munkáltatókról,
akár másokról (vagyis az érdeklődési területükön dolgozó
emberekről) információkat szerezzenek, és azt saját előnyükre
fordítsák. A LinkedIn és Twitter profilok (továbbá a különféle
blogok, digitális portfoliók és olyan oldalak, mint az about.
me) révén korábban soha nem látott mennyiségű és mélységű
információt gyűjthet össze mások karrierjéről, munkájáról és a
tágabb értelemben vett munkaerőpiacról, megismerkedhetsz
hozzád hasonló emberekkel és beszélgetésbe elegyedhetsz velük.
Állásinformációk összegyűjtése egyszerűen a közösségi média
segítségével:
1. Keress rá a LinkedIn-en egy olyan pozíció megnevezésére,
ami érdekel – pillanatokon belül szakemberek profiljainak
egész sorát tanulmányozhatod olyan cégektől illetve
iparágakból, ahol esetleg te is szívesen elhelyezkednél.
2. Írd be a saját iparágad érintő legutóbbi nemzetközi
konferencia nevét, határozd meg, melyik az eseményhez
kapcsolódó leggyakoribb hashtag (# jellel kezdődő „címke”),
így megismerheted az aktuális témákat és munkaerő-piaci
trendeket, illetve megnézheted, kik osztanak meg információkat,
kommentelnek és formálnak véleményt az adott területen.
3. Saját Facebookos hálózatod vélhetően jobban ismered és jobban
meg is bízol bennük – egy posztban kérdezd meg őket, hogy van-e
bármelyiküknek ismerőse valamely téged érdeklő iparágban
vagy olyan országban, ahová munka miatt elköltöznél, legyen az
Írország vagy India.
„Hol szeretnél tartani 10 év múlva? Nézd meg, mit csináltak mások. Rengeteg
olyan állás van ma a piacon, ami egy éve még nem is létezett.”
[Egy résztvevő kommentje a „Közösségi média a toborzásban – csak egy lufi?”
témában a #truLondon rendezvényen]
9

10. 10 TIPP A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN FOLYTATOTT
ÁLLÁSKERESÉSHEZ
1. Higgy benne – ma már ez az állásvadászat és a karrierrel
kapcsolatos információgyűjtés legelterjedtebb módja.
2. Hozz létre profilt legalább a három vezető oldal egyikén –
LinkedIn, Twitter, Facebook – ha még nem tetted meg.
3. A profiljaiban mutasd be szakmai tapasztalatait olyan
részletességgel, amelyet még felvállalhatónak tartasz. Twitteres
bemutatkozásában és a Facebookon egyaránt említsd meg, mivel
foglalkozol, és a lehető legnagyobb részletességgel töltsd ki teljes
LinkedIn adatlapod.
4. A kereső funkciók segítségével tudj meg többet a téged
érdeklő vállalatokról, cégvezetőkről, esettanulmányokról és iparági
kulcskifejezésekről. Bátran hivatkozz rájuk és teremtsd meg a
kapcsolatfelvétel lehetőségét.
5. Számos személyzeti tanácsadó és állásportál jelen van a
közösségi médiában – kövesd a személyzeti tanácsadókat és
állásportálokat, akár a tőlük kapott elektronikus hírlevelek alapján.
Lehet, hogy hírlevelek csak hetente készülnek, a közösségi média
azonban azonnali kapcsolatteremtést kínál.
7. Mutasd meg, mihez értesz – mindenkinek van valami
megosztanivalója a munkájával kapcsolatban, tehát ha elértél
valamit, tudsz vagy találtál valami érdekeset, hozd ezt a hálózatod
tudomására.
8. Haladj a saját tempódban – teljesen rendben van, ha először
inkább csak figyelsz és óvatosan ismerkedsz az egésszel, hiszen
még sokat kell tanulnod.
9. Találd meg az egyensúlyt a szakmai tevékenység és a
magánélet között. A közösségi médiában igen vékony a
határvonal, beleértve azt is, hogy milyen hatással lehet egy
komment vagy megosztás a karrieredre. Fontos, hogy megmutasd
egyéniséged és személyiséged, de ne felejtsd el, hogy legalább
ilyen fontos a reputáció is, és ami egyszer kikerül az Internetre, az
ott is marad.
10. Tedd fel magadnak a kérdést:
„Vajon fel tudnám/akarnám vállalni egy
állásinterjú során is azt,
amit éppen közölni készülök?”
6. Légy aktív – kérdezz, fűzz kommenteket blog bejegyzésekhez
vagy eszmecserékhez, válaszolj kérdésekre, ossz meg információkat,
kövess másokat, csatlakozz csoportokhoz, keress rá az
interjúkészítők nevére.
10

11. KÖVETKEZTETÉS
A közösségi média csak egy útjelző, és nem a cél.
Bár ez nem mindenkire igaz, a legtöbb ember nem úgy nő fel, hogy
nyilvános szereplésre vágyik – márpedig a közösségi média a
nyilvános szereplés színtere. Egyesek számára ez komoly kihívás
lehet, és felmerülhet a kérdés, hogy miként is viselkedjenek és
mutassák be magukat.
A közösségi média azonban egyúttal lehetőséget kínál, hogy
olyanokkal is kapcsolatba kerülj, akiknek a köreibe másként
nemigen jutnál be – személyzeti tanácsadó cégek ügyvezetőivel,
nagyvállalatok felsővezetőivel, vagy éppen a LinkedIn-en követett
cégekkel. Valamikor ehhez ténylegesen együtt kellett dolgozni
ezekkel az emberekkel illetve cégekkel, napjainkban azonban
Úgyszólván bármilyen más nyilvános szerepléshez hasonlóan
a közösségi média használatakor is fontos végiggondolni, mit
akarsz közölni, hogyan akarod azt elmondani, és mi az „előadás”
tényleges célja. Annak megértése, hogy miként képviselhetjük
önmagunkat hitelesen illetve hogyan gyűjthetünk információkat
és teremthetünk lehetőségeket a közösségi médiában ma már
kulcsfontosságú ismeretanyagnak számít számos pozícióhoz.
Csináld jól, és jelentős karrierelőnyre tehetsz szert.
lehetsz akár a világ másik végén, és mégis megtudhatod a
véleményüket vagy közvetlenül kapcsolatba léphetsz velük.
A közösségi média emellett arra is kiválóan alkalmas, hogy
megtudd, milyen kapcsolatépítő rendezvények, karrierbörzék
vagy konferenciák zajlanak az adott iparágban valahol a közelben.
Ha pedig az adott rendezvény esetleg még sincs elérhető
közelségben, valószínű, hogy valaki majd kommentel róla a
közösségi médiában, így te sem maradsz le róla teljesen.
11

12. Crowdsourcing a Kelly szakértőin keresztül:
Stefan Renzewitz
Sally Hunter
Stefano Giorgetti
Lauren Clovis
Astrid Akse
Stefan a jelöltek felkutatásáért
felelős operatív vezető az ún.
DACH régióban (Németország,
Ausztria és Svájc). Jelentős
tapasztalatokkal bír
karriertémájú rendezvények,
munkáltatói márkaépítés
és a jelöltekkel való
kapcsolatépítés terén, beleértve
a friss diplomásokat és fiatal
szakembereket megcélzó
kampányok tervezését és
kivitelezését (üzleti, műszaki és
informatikai területen).
Sally a kiszervezéssel és
tanácsadással foglalkozó Kelly
Outsourcing & Consulting
Group (OCG) munkatársa,
ahol a toborzási folyamatok
kiszervezését irányítja az EMEA
régióban, a kapcsolattartókon
keresztül az ügyfelek felé tett
ajánlatoktól kezdve egészen
a HR átalakítással kapcsolatos
tanácsadásig. Sally széleskörű
tapasztalatokkal rendelkezik a
humántőke szektorban, ahol
több munkaerő-közvetítő és
kölcsönző cégnél töltött be
vezető pozíciókat stratégiai
ügyfélkapcsolat menedzsment
illetve munkaerő-megoldások
operatív megvalósítása
területén.
Stefano a Kelly Services
német leányvállalatának
ügyvezetője, és a cég alelnöke.
Sok éve dolgozik toborzási
területen, jelenleg pedig a Kelly
innovációs erőfeszítéseinek
egyik élharcosa, aki azon
fáradozik, hogy a közös
munka a jelöltek és az
ügyfelek számára is a lehető
legpozitívabb élmény legyen.
Lauren marketing vezetőként
dolgozik az EMEA régióban,
ahol főként munkáltatói
márkaépítéssel, a jelöltekkel
folytatott kommunikációval
és rendezvényszervezéssel
foglalkozik. Lauren komoly
szakmai háttérrel rendelkezik
pénzügyi szakemberek
toborzása terén, több ügyfélnél
is segítette a munkaerőkölcsönzési megoldások
hatékony megvalósítását
kihelyezett tanácsadóként,
és jelentős tapasztalatokat
szerzett mind B2B, mind pedig
B2C területen.
Astrid a Kelly Services EMEA
régiójának HR vezetője.
A toborzás területén
szerzett több éves vezetői
tapasztalattal a háta mögött
jelenleg Astrid irányítja a
HR tevékenységet az egész
EMEA régióban. Astrid
nemzetközi szemlélettel
rendelkezik, és mostani
feladatkörében egyebek
mellett a belső toborzásért
is felel.
A Kelly Services ígérete
Különleges és különböző vagy másoktól, ettől leszel az, aki. Mi, a Kelly munkatársai tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindenki ugyanazt várja a munkájától. Akár pályakezdő vagy, akár sokévnyi tapasztalattal
rendelkezel, mi elkötelezetten segítünk neked a megfelelő állást megtalálni. Napjaink új munkaerő-piaci világában az ember számos korábban nem látott nehézséggel szembesülhet, és nem könnyű rálelni a helyes
útra. Ha karriered saját kezűleg kívánod menedzselni, a www.kellyservices.com oldalon sok hasznos információt találsz, ha pedig úgy döntesz, hogy közvetlenül hozzánk fordulsz, szenvedélyed és szakértelmed a
miénkkel ötvözve mutatjuk majd az utat a következő kihíváshoz. Legyen ez akár egy rugalmas, időszakos állás vagy egy állandó pozíció, a Kelly segítségére minden lépésnél számíthatsz.
A Kelly Services számokban
A Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, KELYB) vezető szerepet játszik a munkaerő-piaci megoldások területén. Ügyfelei számára a Kelly® teljes körű kiszervezési és tanácsadási szolgáltatásokat, továbbá világszínvonalú
munkaerő-kölcsönzési és közvetítési konstrukciókat kínál. Globális jelenlétének köszönhetően több mint 550.000 álláskeresőnek biztosít munkát évente. A társaság árbevétele 2011-ben elérte az 5,6 milliárd dollárt.
Látogass el honlapunkra, vagy lépj velünk kapcsolatba a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter oldalain.
kellyservices.com
A dokumentumban szereplő valamennyi védjegy jogosultja annak tulajdonosa. A Kelly Services az esélyegyenlőséget tiszteletben tartó munkáltató. © 2013 Kelly Services, Inc.
12