Masszázs elmélete és gyakorlata.

1. A masszázs
elmélete, és gyakorlata
gyógymasszőrök részére.
Ajánlom a sport- és fürdősmasszőrök számára is!
Összeállította és írta:
B á n d i A n d r á s
gyógy- és sportmasszőr
2007.
Második átdolgozott kiadás
1

2. 2

3. Ajánlás
Szeretettel ajánlom e könyvet mind azon tanítványomnak kik szeretettel
voltak irántam és őszinte érdeklődéssel hívatásomnak, a masszázsnak.
Szeretettel azoknak a tanulóknak, olvasóknak is, kiket talán sohasem fogok
megismerni, de olvassák, forgatják, hasznosítják írásomat.
Budapest 2007-08-01
Bándi András
Ne felejtsük el!
A legjobb masszőr is, csak egy tudatlan AURASEBÉSZ! Auránk és
bioelektromos terünk is hatnak a páciensre, nem csak a nyugati orvoslás által
bizonyítottak! Sajnos csak utalásokat fogok tenni a másképp gondolkodásról, mint
jelen tankönyvvel nem tehetek mást, de később előadásokat tartok - ha megélem -
majd az „igazi masszázsról”!
Ez a könyv a tanítványaim segítségével, sok éves tapasztalattal bővült,
átalakult. Köszönöm az oktató kollégáknak, hogy ők is neki álltak a szakirodalmak
alkotásának, s a „barátságos verseny” sokat segít a jobb szakirodalmak
születésében!
A masszázs is művészet, s mint olyanról tökéletes könyvet írni nem lehet,
csupán valahol abbahagyni. Mind ezt az idő, a halandóság, a tudás és a
tudatlanság függvényében. Egyértelmű könyvet írni is szinte képtelenség, mert a
szót környezete teszi megfelelő értelművé, de kimondás hangsúlya tovább
változtathat rajta. A legjobb masszázskönyv is csak 60%-os tudást jelenthet egy
igazi „mester” nélkül!
A mester sohasem önjelölt, mert annak nem lehet hinni, legfeljebb kinevezett
tanító! Mindig a tanítvány választja mesterének valamely tanítóját!
A jól feltett kérdés magában hordozza a választ is. Ha kérdésed van, keresd
meg a bensőd csendjét, mondd el a problémádat, s visszhang hullámai választ
adnak rá.
Popper Péter így írt róla:
A mester 17 éves, a tanítvány 70. A mester ül egy fa alatt és hallgat.
Tanítványa hallgatja mestere hallgatását, és minden kétsége eloszlik.
Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, kik segítették munkámat, alapok
létrehozásával, bíztatással, kérdéseikkel, vagy akár negatív provokációkkal, mert
nélkülük nem jött volna létre ez a könyv! Egy spontán felsorolás a motiválók
neveivel:
Bády Réka, Benedek Miklós, Bodnár László, Bujtor Ágnes, Dr. Balogh János,
Dr. Csermely Miklósné, Dr. Gyarmati József, Dr. Lángfy György, Dr. Nahajevszky
Sarolta, Dr. Tompa Károly, Farkas Szilvia, Gajdócsi Nóra, Gardi Zsuzsa, Gódor
Edit, Horváth János, Hulkó Gyula, Kánya Mónika, Kapi Andrásné, Kékes
Zsuzsanna, Koltainé Balázs Éva, Kovács Marianna, Lambropoulou Alexandra
Niké, Makszy Judit, Palásti Sándor, Szabó Ádám, Ócsay Tünde, Vasa Zoltán és
mindenkori tanítványaim, valamint kedves családom, kik sokat szenvedtek
miattam.
Sajnos energiám nincs elég ahhoz, hogy kiadót keressek, no meg pénzt a
kiadáshoz. Így szájhagyomány útján terjed az „ige”.
Ez a masszázs könyv,
3

4. a jelenleg érvényben lévő vizsgafeltételek alapján készült.
4

5. A masszázs személyi feltételei, masszőr etika
Mielőtt belefognánk a masszázs rejtelmeibe, tisztában kell lennünk
önmagunkkal. Képesek leszünk e nehéz feladat ellátására. Több rendhagyó
dologról teszek említést, melyek olykor kellemetlenek, de sajna mindennaposak.
Előszó? Lehet.
Bocs! A stílus olykor tegező a nyelvi egyszerűség kedvéért.
A jelszó: Ne árts!
Primum nil nocere!
(ha már gyógyítani nem tudsz)
Írott alapszabályok, melynek egy része a „Protokoll” leírásában is szerepel.
A masszőr saját védelme érdekében tartsa be a protokoll szabályait,
mert ez az egyetlen védelme az egészségügyben!
A masszőrt az Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája nem védi meg, de tagnak
ajánlott lenni, amennyiben nem közalkalmazott a masszőr.
ETI felügyeli a továbbképzést vizsga utáni 5 év elteltével, 5 évenkénti kreditkártya
megújítással. A jogsegélyt és védelmet a szakszervezet és a MESZK biztosítaná.
Gyógymasszázs protokoll
Neve: ……………………………………………………………………………………………..
Munkahelye: …………………………………………………………………………….
Masszázs típusa: Gyógymasszázs, az orvosi előírás és a kezelést végrehajtó
képzettsége adta összes lehetőséggel.
A kezelés végrehajtásának módja:
• Előkészítjük a fülkét a beteg fogadására.
• A beteg kezelőlapját adminisztráljuk, majd lepecsételjük a dátumbélyegzővel.
• Az előzetesen időegyeztetett és tájékoztatott beteget szólítjuk, köszöntjük és
az előzetesen felkészített kezelőhelyre kísérjük.
• A kezelőlap alapján a beteget tájékoztatjuk a masszázs előkészületeiről
(felkérjük a megfelelő ruhadarabok eltávolítására és célirányos
helyzetfoglalásra a masszőrpadon).
• Kezünket megmossuk az aktuális előírásoknak megfelelően.
• Betartjuk a masszázs etikát, kezelés közben más személy a beteg engedélye
nélkül nem tartózkodhat, és nem léphet be a fülkébe, még egészségügyi
alkalmazott sem.
• Az orvos által előírt helyen és módon a gyógymasszázst elvégezzük a szakmai
tanulmányok alapján, natúr, esetleges kenőanyaggal, vagy a beteg által hozott
gyógykrémmel.
• A beteget tájékoztatjuk kezelés közben, még az esetleges (várható)
utóhatásokról is.
• A kezelés végeztével elhagyjuk a fülkét, ha a beteg állapota másképp nem
indokolja, hagyjuk önállóan öltözködni.
• Távozáskor udvariasan és bíztatva a gyógyulásra, elköszönünk tőle.
A sport és a fürdős masszázsra is hasonlóképpen vonatkozik, de vannak kis eltérések benne.
5

6. Masszázs alap etikai szabályok
• A masszőr legyen: tiszta, udvarias, szakmailag magasan képzett,
megbízható, segítőkész, fejlett kontaktuskészséggel rendelkezzen.
Higgadt, tapintatos beszédstílusban foglalkozzon a beteggel. Mindig
szeretettel kezelje!
• Vegye komolyan a beteg panaszát, érdeklődjön rendszeresen a
beteg állapota iránt.
• Kerülje a bizalmaskodó hangot.
• A helyzetével soha ne éljen vissza.
• A beteg előtt senkire ne tegyen megjegyzést.
• Oldja a beteg feszültségét, erősítse a gyógyulásba vetett hitét.
• Ne ajánljon újabb gyógymódokat, ne ingassa meg a beteg orvosába
vetett hitét.
• Az orvossal jó kapcsolata legyen.
• Környezetét tartsa rendben a szabályoknak megfelelően.
• Legyen higiénikus, esztétikus a megjelenése.
• Öltözködésével, hanghordozásával, viselkedésével kellemes
összhatást keltsen.
• Tartsa szem előtt, hogy a betegnek a gyógyulásához nyugalomra és
harmóniára is szükség van a masszázs mellett.
• Kezelés közben minden figyelme a betegre irányuljon.
• A kezelő helységben, a kezelőn és a páciensen kívül, csak a páciens
engedélyével tartózkodhat személy!
• A beteget tájékoztassa pontos megjelenési kötelességéről,
késésének következményeiről és a higiéniáról.
• Az elkésett beteget nem köteles kezelni a következő, időben
pontosan érkező, beteg rovására.
Vannak íratlan szabályok, kérdések,
melyek talán sokkal fontosabbak, mint az írottak.
Talán furcsának tűnik, hogy az etikai résszel milyen hosszan foglakozom.
Ezen áll sikerességünk és kudarcunk is! Nagyon fontos, és vizsgán kívüli rész ez!
Miért is akarunk masszőrök lenni? Mi motivál bennünket ebben? Pénz, siker,
segíteni akarás, vagy csak mondták, hogy jó kezünk és érzékünk van hozzá?
Általában ezek a helyzetek szoktak indítékot szolgáltatni. A tanuló nekivág
meggondolatlanul a tanfolyamnak, összeszedi az első részletet, majd később kap
a fejéhez, hogy milyen keményen és sokat kell tanulni, mennyi mindenről kell majd
egy évig lemondani, és rettentően izgulni a vizsga közeledtével (mert a tanulók
utolsó pillanatban tanulnak csak, s nem folyamatosan, ahogy azt kell).
Szó lesz itt szinte mindenről, ami motiválhat és eltántoríthat, tegyen mindenki
saját lelkiismerete, helyzete és beismerése szerint.
Van, aki már végzett valamilyen masszázsiskolát, tanfolyamot, esetleg
Természetgyógyász Akadémiát is végzett, ahol elhitették vele, hogy mennyi
mindent tud, sőt még masszírozni is. Lesznek pozitívumok és csalódások. Ez az
iskola hosszabb és több gyakorlatot kíván, mint más tanfolyamok. De mindennek
titka a jó oktatás, és a rengeteg elméleti és gyakorlati foglalkozás. Komplexen
megérteni az élettani folyamatokat és alkalmazni is őket.
6

7. Vannak egészségügyi végzettséggel rendelkező tanulók is. Ők kicsit más
szemmel nézik a folyamatokat, az anatómiát könnyebben tanulják, vannak tárgyak
melyeket már tanultak, de nekik sem könnyű a teljes befogadás.
Mi lesz, ha végeztek a tanfolyammal? Szakma lesz a masszázs, vagy
hivatás? Hatalmas a különbség a kettő között. Én hivatásként gondoltam egykor,
mikor a sportot abbahagytam, hogy ott lehessek a versenyzők mellett. Később a
betegekkel való foglalkozás megerősített benne, s jól esett a sok siker, mindig
tanulásra késztetett a kudarc. Sajnos a megélhetés szakmává degradálta
működésem, de mindig felvillanyoz, mikor kihívásnak kell eleget tenni, felnőni egy
feladathoz. Lelkem mélyén továbbra is a hivatásnak élek, ezért oktatok és segítek
önzetlenül is.
Vannak, kik csupán végzettségnek szánják, vagy, ha már elkezdték,
kényszeredetten levizsgáznak, és többé nem gyakorolják tudásukat. Sajnálom
őket, hogy nem érintette meg őket e varázslatos világ!
„Ha egy tanítvány nem lesz jobb mesterénél, az a mester hibája!”
Mit hoz a jövő? Azt még Cassandra, vagy Nostradamus sem tudná pontosan
elmondani. Magunkban hordozzuk a jövő lehetőségeit, csupán rajtunk múlik,
merre megyünk, mit vállalunk fel. Ne takaródzunk mások véleményének
áltatásával! Vállaljuk önmagunkat! Hosszú az út a tökéletesség megközelítéséhez
is. Legyen erőnk, türelmünk, kitartásunk hozzá! Apró célokkal haladjunk, mindig
igyekezzünk azokat mihamarabb teljesíteni. Meditáljunk, hogy mit tettünk, hol
tartunk, mit fogunk tenni.
A piszkos anyagiak! A pénz, money, lóvé, stex, baksis, para! Mióta a
Főníciaiak kitalálták ezt az egyszerűsített átkot, e körül forog a világ, és ezt a
pörgést a kapitalizmus még gyorsítja is állandóan. Mellette szinte megszűnik az
érzelem és a józan gondolkodás. A reklámok bele lovallják a meggondolatlan
embereket a költekezésbe és a kölcsönfelvételekbe. Pusztítják előtte a médiával
az agyakat, hogy könnyen irányíthatóak, befolyásolhatóak legyenek minden téren.
Pártoskodásokat szítnak és uralkodnak. Korrupt világ keletkezett, s mi élen járunk
benne, tisztelet a kivételnek!
Hazánkban, amelyik közalkalmazott a családjával nem halt éhen az adót csalt!
A masszőr mindig tudjon középutat találni, szeresse mesterségét, páciensét
és segítő kész legyen. Dolgozzon jól, s a pénz majd jön! Ha valakit csupán a pénz
motivál, elfeledi a szakmáját, hivatását, és ravasz, üresfejű „pénzporszívó” lesz!
Ez nem azt jelenti, hogy fizetés nélkül dolgozunk, de a pénz másodlagos
(magyarázzuk ezt meg a feleségünknek, gyerekünknek, amikor költekezni
akarnak).
A közalkalmazotti szférában (melyre sokan startolnak) 55 évesen, 30 év
gyakorlattal, pótlékokkal a kórházban ~ 86 E Ft-ot kerestem. Szégyen az
egészségügytől. Oktatással még kicsit kaptam hozzá, de annak is még 50%-át
levették önkényesen. Minek tanítsak, kérdeztem? Hivatás, elrendeltség! Persze az
EÜ paraszolvenciára építi a fizetést, de manapság, már csak a 45 év felettiek
adnak olykor aprópénzt. A dolgozó rákényszerül a korrupcióra és a fekete
munkára, mely előre megbeszélt összegekről, munkáról és időről szól. Kik
ilyenkor, ezen páciensek közül megjegyzik, hogy adót csalok, elfeledik, hogy ők az
én fizetésem 8-10 szeresét keresik meg hatalmas prémiumokkal tetézve, és
ennek ellenére nekik jól esik az olcsó potyázó masszázs! Svájcban egy egyórás
masszázs 16 E Ft volt 2001-ben. Görögországban ugyanez a változat feketén,
kedvezményezetten 45 EURO. Számoljunk csak gyorsan, hol az olcsó és a drága.
Hova is teszem a pénzt én utána? Elvásárlom, mert enni kell, élni kell! Áfa! Ja,
7

8. csupán azt a majd 70%-os adót is beforgatom a magam céljaira. Nyugati nívón
800 E-1,2 M Ft körül kellene keresni. Szlovén szinten ennek a felét, akkor meg
minek kellene csalni! Amikor egy legelismertebb magyar agysebész 300 E Ft-ot
keres 6 E $ helyett, nincs mit mondanom!
„Maszekban” 4-5-6 E Ft-ért dolgozunk az iskola végzése után (egy-helyen
lévő létszámtól függően, feketén) adómentesen. Mind ezt vállalkozói kártyával
minimum 8-12 E Ft-ért tehetnénk meg. Csupán annyi a játéklehetőségünk, hogy
mobil masszázsvállalkozást nyitunk, ahol ellenőrizhetetlen a forgalom, a bevétel, a
számlát magunk alakítjuk. Ajánlatos mellékfoglalkozású vállalkozóit kiváltani, ha
nyugodtan szeretnénk aludni. Persze ott is lehet idegeskedni, ha stabil a helyünk
(ÁNTSZ, APEH, Önkormányzat). Bízzunk mindig a szerencsében is!
Sajnos sokan vannak olyanok, kik csekélytudással, hatalmas pénzeket
keresnek, körajánlásokkal, társaságokkal. Ők a szakma mételyei. Nem a pénzt
sajnálom, hanem azt, hogy sarlatánságuk rontja más jó szakemberek renoméját.
Önvizsgálatot kellene tartani egy tanfolyam elvégzése előtt. Sajnos a
tanfolyam szervezőknek édes mindegy, hogy valaki alkalmas e a távoli feladatok
elvégzésére, vagy sem. Nekik a profit számít. Még ők sem gondolnak bele,
mennyi munka van a problémás diákokkal és a visszalépésekkel, csak később
szűkölnek, mikor már baj van. Ezért kell a tanulóknak a szerződést alaposan
átolvasni – értelmezni!
Önvizsgálatot kell tartani, hogy mire vagyunk képesek, de ennek ellenére is
később kudarcot vallhatunk. A legtöbb ember azt hiszi, ismeri jól önmagát, holott
az élet kihívásainál döbben rá, hogy egyáltalán nem ismeri. Van tolerancia
készsége? Segítőkész, türelmes? Képes szeretni az embereket válogatás nélkül,
legalább addig, amíg a kezelési kapcsolat tart? Mert szeretet nélkül nem szabad
kezelni. Még a legutálatosabb embert is, amíg a kezelés tart szeretni kell, éreznie
kell a kezünkből áradó szeretetet!
Személyes hangulatunk nem befolyásolhatja a pácienssel való foglalkozást.
Persze, ha régi „bútordarabról” van szó, kivel kialakult egy fél-baráti kapcsolat,
kicsit megengedhető a bizalmasabb hangvétel és az elbeszélgetés a problémák
felől. Vigyázzunk arra is, hogy a páciens hangulata (főleg negatív hatása) ne
ragadjon át ránk. Próbáljuk feszültségét leereszteni, olykor általános szólamokkal,
történetekkel, humoros story-val. Konkrét tanácsot sohasem szabad adni, mert a
páciens belekapaszkodik, és ránk hivatkozik mikor nem sikerül sikeresen végre
hajtani a dolgot! Valós dolgokat nem létező személyeknek tulajdoníthatunk, úgy
mond példabeszédekkel, még ha a magunk története is az.
Jó pszichológiai és empatikus készséggel csodákat lehet művelni, de
vigyázni kell arra, hogy bár belülről megértsük a problémát, és mindig tudjunk kívül
maradni belőle. Ne cipeljük haza a napi mocskot, bár meditálhatunk róla a nap
végén, hogy a következő alkalommal, hogyan segítünk a problémán.
Nagyon fontos az emberismeret! Vannak az embereken különféle jegyek,
melyek segítenek eligazodni köztük. Ezek a külsőséges jegyek: szem, száj, alkati
forma, köröm típus, stb. Vannak a nyugati horoszkóp által leírt típusok, de ott
fontos az akcendens is, mely sokszor meghatározóbb a születési jegynél is.
Persze nem árt ismerni a keleti asztrológiát is és még rengeteg egyéb változatot,
mely segít tájékozódni. Sokan nem hisznek benne, de tapasztalatból mondom,
igen megkönnyíti az emberekkel való bánásmódot.
Érdekes a kommunikációnak az a része, ahogy valaki már az ajtóba
belépésnél elárulja jellemét, baját, elvárásait – rá van írva a tartására, mozgására,
gesztikulására, színére, öltözködésére és viselkedésére.
8

9. Ha egy idegen lakásba lépünk és körbe pillantunk, ugyanezt felmérhetjük,
mert a környezeti kultúra is meghatározó a benne élő személy személyiségét
illetőleg.
Persze sokszor nem sikerül betájolnunk a pácienst, de fejlett kommunikációs
készséggel mindent kideríthetünk róla. Ez a képesség – tudás nem jön meg pár
perc alatt, hosszú évek kellenek hozzá, rengeteg megfigyelés és ismeretgyűjtés a
kulturális oldalról, hogy a beszédkommunikáció szabadságával tudjunk élni. Gyors
asszociációkkal, kapcsolással és oldásokkal variálhatunk. Egy „Agykontroll”
tanfolyam csodákra képes a ráérzések – megérzések és telepátia terén. Dr.
Domján László és testvére Gábor kiválóan oktatja ezeket, sőt a második
továbbképzést szinte nekünk célozzák!
Nagyon kellemetlen az a masszőr, aki a TV műsorra, Sport újságra és a
populáris hírekre, viccekre építi a kommunikációját. Végül is miről beszélgethetünk
a pácienssel: Feltétlen szórakoztatni kell őt? Politizálhatunk, mesélhetünk
vicceket?
Mint mondottam oldani kell a páciens feszültségét. Tájékozódnunk kell
gondjai felől. Általában a betegségeket komoly pszichés megterhelések váltják ki
90%-ban. A politizálás nem célszerű dolog, mert hergelhetjük más pártállású
alanyunkat, meg felesleges is, mert egyik párt sem jobb a másiknál.
Ahogy mondják: A mindenkori kormány a javunkat akarja, de mi nem adjuk!
Viccekkel is vigyázni kell, mert az etnikai problémák gyorsan a felszínre
kerülnek, s nincs mindenkinek jó humorérzéke! Sokan érzékenyek saját
etnikumukra, foglakozásukra, de tudomásul kell venni, hogy a legjobb
rendőrvicceket, maguk a „zsaruk” mesélik, és így tovább az etnikumokat tekintve!
Sokszor mondani kell a humoros anekdota előtt, hogy kitől, vagy hol hallottuk a
történetet, hogy ne legyen sértődés. Nem feltétlenül fontos szórakoztatni az
alanyt, csak igény szerint, de erre rá kell éreznünk. Ismét az empatikus beleérzés
– megérzés!
A csend. Alaphelyzet, melynél alaposan lehet relaxáltatni a beteget, el
tudunk mélyülni a munkánkban érzékelésünkben. De lehet fegyelmező eszköz is,
amennyiben érzékeltetni akarjuk, hogy a páciens bizonyos viselt dolgaival
egyáltalán nem értünk egyet. Ekkor mindenkivel szívélyesen elbeszélgetünk a
környezetünkben az ő füle hallatára (ami nem etikus), de hozzá nem szólunk a
kötelező kommunikáción kívül semmit sem. Nagyon hatásos!
Sokan azt gondolják, hogy csak elvégzik a tanfolyamot, és sikeres vizsgát
tesznek, s ezzel be is fejezték egy életre a tanulmányaikat. Tévedés! Úgy, mint
egy orvosnak egy életen át kell tanulni, megfigyeléseket végezni, konzultálni
tapasztalt kollégákkal a fejlődés érdekében. Ez nem azt jelenti, hogy átgondoltság
nélkül mindenfajta tanfolyamra be kell iratkozni, már csak azért sem, mert
rengeteg „sarlatánképző” működik az országunkban. Azért tanuljátok meg az
alapokat, hogy tudjatok logikusan szelektálni a lehetőségek között. Hangzatos
nevekkel indítanak új tanfolyamokat - irányzatokat, ha alaposan megkaparjuk őket,
kiderül, hogy semmi újdonság nincs mögöttük, de „egy újszülöttnek minden vicc
új”!
Gondoljatok bele, hogy végzett jó képességű és tudású gyógymasszőzömet
nem vették fel egy welness szállóba, mert nem volt neki „welness-masszőri”
végzettsége, ami egy egyhetes tanfolyamot jelentett akkoriban. (Ráckevei
welness-szálló). Ezért a masszőrért rajongtak a Lukács-fürdőben a betegek a
próbaidő alatt, de ott meg kifúrták, mert szerették és a főnökasszonya azt
képzelte, hogy a helyére vágyik, s jellemtelenül nem véglegesítette. Helyette egy
9

10. butácska, bukott-pótvizsgázott, gyengeképességű, antipatikus nőt vett fel, akiről
tudta, hogy sehol sem rúg majd labdába mellette. Ilyen az élet.
Tanulni kell! Mindenből és mindenkitől, akitől csak lehet, de kritikusan és
keményen. Komplexen kell vizsgálni a helyzetet, meg kell keresni a kiváltó okokat.
Lehetőségeinket maximálisan ki kell aknázni! Minden, amit tapasztalunk, és
pozitív irányba mutat, alkalmazni kell, ha lehet, vagy ha az eset úgy diktálja,
amennyiben a feladatkörünk is lehetővé teszi.
A kezeléseinket mindig a szaktudásunknak és a páciens érzékenységének
megfelelően végezzük. Sokszor ez az érzékenység tűréshatárt jelent, bár a cél
olykor szentesíti az eszközt. Kombináljuk a ismereteinkben lévő technikákat a
hatékonyság miatt, de nem feltétlenül fontos minden esetben. Van mikor a
reakciókat figyelve, csak külön-külön szabad őket alkalmazni! A radikális
gyorssegély már kényszerítő körülmény, de az leginkább a sportmasszázs
tárgykörénél jelentkezik.
A kezelő tétova bizonytalansága rontja a páciens, kezelőbe vetett bizalmát. A
tudás határozottsága nagymértékben javítja kezelésünk sikerességét. Logikusan
tanuljuk meg, hogy hol és miért fáj az adott terület és azt is, hogy átgondoltan
miként kezeljük. Építsük fel a kezelést az adott helyzetben és távlati időben is,
közölve a pácienssel a várható mellékhatások érzését is.
Szakmánkban a szakmai féltékenység elfogadhatatlan! Amit tudunk,
próbáljuk átadni másoknak is, hogy minél hatékonyabban tudjanak segíteni az
erre rászorulóknak. Persze kellő alap nélkül sok ismeret, csak autodidakta
kezeléssé válhat, de tanulásra kell kényszeríteni az ismeretek iránt érdeklődő
kollégát. Kellő gyakorlat és tanulás nélkül, csak felszínes másolássá válik az
ellesett technika.
Filozófiában a szabadság, a szükségszerűség felismerése. Élnünk kell, a
tudás biztosította szabadságunkkal! Ezért szükséges állandóan tanulnunk,
megfigyelnünk.
A megjelenésünk és környezetünk legyen mindig tiszta és igényes. A
„kóceráj” látványa elrettenti a pácienseket, még, ha a legkiválóbb kezelést is
adjuk. Csak akkor követelhetünk a pácienstől is hasonló feltételeket, ha mi is
élenjárunk benne.
Sokan nem tisztálkodnak a kezelések előtt és többnapos izzadmány bűzével
örvendeztetnek meg bennünket. Esetleg desodorral palástolnának belőle valamit,
mely olykor még jobban fokozza az elviselhetetlenségét. Meg kell győzni az illetőt,
hogy a kezelés előtti meleg fürdő igazán jól ellazítja az izmokat és sikeresebb lesz
a beavatkozásunk. Persze, ha a büdös ruháját húzza erre vissza, már kevesebb
az esélyünk. Nem vagyunk kötelesek mosdatlan pácienst kezelni!
A kontraindikációk betartása védelem későbbi bonyodalmak elkerülésére, de
vannak oly esetek, melyeknél átgondoltan nem tartjuk be a szabályokat. Persze
nem direkt kezelésekről van szó olyankor, vagy csak tényleg gyors segélyről, mely
nem nagyon kavar be a kontraindikált problémára.
Az orvos helyett csak oly esetben dönthetünk, mikor sehol a közelben nem
lehet találni egy magasabb kvalifikációjú kollégát. Ez a sportolóknál jellemző
helyzet. Ilyenkor átgondolt, logikus, gyors döntést kell hozni. Semmiképp nem
olyat, mely később súlyos elváltozásokat okozhatna!
Daganatos beteget az orvos utasítására kezelhetünk, illetve ne legyen lelki
ismeretfurdalásunk ez esetben, ha az utolsó stádiumot könnyítjük meg a
betegnek.
10

11. Kétséges bőrelváltozásoknál a betegtől kérjünk bőrgyógyászati engedélyt a
kezeléséhez!
Nehéz dolog egy orvosnak javaslatot tenni a betegével kapcsolatban. Ez
általában akkor lesz sikeres, ha az orvos már elismeri tevékenységünket, és nem
néz le minket az elefántcsont tornyából.
A gyakorlatokon mindig probléma a mezítelenség kérdése. Egy masszőr ne
legyen szégyenlős! Mindig csak annyi ruhadarabot szabad levetetni a pácienssel,
melyet a kezelés megkíván. A többi testrészt le kell takarni a szemérem és a
kihűlés veszélye miatt is! Tanulási időszakban ajánlatos fürdőruhát alkalmazni
(nőknél kétrészest), de más fehérnemű is lehetséges, de mellőzzük a csipkés
költeményeket és az erotikus tangákat.
A kezelőpad magassága akkora legyen, hogyha a pad mellé állunk, akkor a
lefelé kinyújtott ökölbeszorított kezünk lapja leérjen az asztalra. Hosszútávú
munkánál fontos, hogy a hátizmunk ne fáradjon el idő előtt, és hatékonyan tudjunk
terhelni a páciens testének felületére.
Teljes meztelenség, és teljes testmasszázs esetén a szeméremsértés
zavarát kerülve először hasra fektetjük a pácienst, majd masszázsa után hanyatt
fektetve folytatjuk a kezelést úgy, hogy mindig a szemébe nézünk, vagy tőle elfelé.
Még véletlenül se kalandozzon el tekintetünk intim testrészek irányába. A
legközelebbi alkalommal, már kezdhetjük hanyatt fekve is a programot. Persze, ha
lehet, éljünk a letakarással.
Kellemetlen dolog a mássággal találkozni, de könnyedén le kell kezelni,
elutasítva a felajánlásokat. Sajnos a masszőrökről feltételezik eleve a
hajlandóságukat, de tisztelettudóan utalhatunk arra, hogy mi nem tartozunk
közéjük. Amennyiben nem így van, megbeszélheti a kezelő egy más helyen lévő
találkozást, ahol a lebukás veszélye nélkül hódolhat szexuális szenvedélyének. Ez
vonatkozik a prostitúcióra is, kivéve azokat a helyeket, ahol ezzel a céllal vették fel
a dolgozót, de azokat a helyeket masszázs szalonoknak nevezett kuplerájoknak
hívják! Sok ilyen van!
A munkaidő, közalkalmazotti helyeken 6 óra, melyet 7 óra alatt kell eltölteni,
mert nem részmunkaidős hely. Magán vállalkozásban annyit dolgozik a masszőr,
amennyit csak elbír, vagy ameddig páciense van.
Közalkalmazotti helyeken a jövedelem siralmas a bértábla miatt, feltételezik,
hogy borravalót kapnak a páciensektől a kezelők. Manapság csak a 45 év felettiek
adnak néha valami kis baksist, de már azok sem nagyon. 55 évesen nekem
pótlékokkal 86 ezer Ft volt a fizetésem (2007.) Siralmas szám olyankor, amikor a
BKV alkalmazottak 220E Ft mellett sztrájkolnak. Privát munkánál amennyit kérünk
annyit kapunk, nem lehet borravalóra számítani.
Volt valaha egy felirat, melyet mindenütt kifüggesztettek az egészségügyi
intézményekben:
A megkülönböztetett egészségügyi ellátás érdekében a kezelőnek pénzt
adni, vagy annak elfogadni tilos!
Később feloldották a következőkkel, de azt már nem függesztették ki:
A sikeres kezelés végén hálapénz adható illetve elfogadható, de erre
utalást tenni tilos!
A közalkalmazotti munka mellett sajnos „maszekolni” kell a megélhetés miatt.
Maszekban nincs borravaló! Házalást nem lehet megfogni manapság, ha a
masszőr nem cipeli magával a masszőrpadot. A páciens vegyen magának padot!
Ágyon dolgozni kényelmetlen, ha valaki nem ismeri az ülő technikát.
Hanyattfekszik a páciens, mi a lábánál vagyunk ölünkben egy törölközővel, melyre
11

12. teszi a páciens az egyik, majd a másik lábát. A hajlítókat és a feszítőket is
átdolgozzuk. Ha a lábakkal végeztünk, felállunk és az alany két kar következik,
melynél kissé hajolnunk kell. Hasat, mellkast nem masszírozunk. A páciens
fordulása után a térde magasságában ülünk, és a combokkal folytatjuk, majd
előrébb csusszanva a farizmokkal és a hát-nyakkal folytatjuk. Ha van elég hely
kimozgatást is végezhetünk.
Mindenki vágya a jó kereset és ezzel járó nyugati munka. Nyelvtudás
elengedhetetlen! Általában hajókra könnyebb felkerülni olykor idénymunkákra, de
kizáró ok a látható tetoválás és a kor (35 év alatt)! Lehet valaki a legjobb masszőr,
ha nem tudja magát árnyaltan kifejezni idegen nyelven, nem lesz komoly sikere a
szakmájában.
Idehaza is vannak olyan helyek (szállodák és fürdők) ahol a nyelvtudás
előfeltétele az alkalmazásnak. A pantomim nem mindig elég a megértetéshez!
Külföldiek kezelésének minősége nagyon fontos, mert hazánkat képviseljük! Nem
lehetünk előítélettel senki iránt!
Amíg a fürdős masszőr csupán frissítést végez, addig a gyógymasszőr a
tanult reflexológiával komoly gyógyító munkára is képes. A sportmasszőr az
alternatív kezelési ismereteivel összetett rehabilitációs munkát is végezhet, de ez
nem jellemző a tanfolyamok elvégzése után, mert ott csupán a fürdős kezelést
tanítják, némi sportági elméleti ismeretekkel fűszerezve. Csupán hosszú évek
múltán, rengeteg tanulás és megfigyelés után válnak jó sportmasszőrökké.
Sajnos a vizsga követelményeknek kevés közük van a hétköznapi
gyakorlathoz, ezért szükségeltetik egy gyakorlati továbbképzés, mely a sikeres
gyógyító munkához elengedhetetlen. Ebben benne van a diagnosztizálás, és a
gyors célirányos, többrétű beavatkozás is, mely a tanultakra épül, de egész más
megvilágításban.
Az adminisztráció, szükséges rossz! Eleinte, hogy tudjuk milyen problémája
van a páciensnek, mennyit javult, milyen betegsége volt régebben, amikor már mi
kezeltük.
Vállalkozásban pedig hivatalból megkövetelik a nyilvántartást. Találnunk kell
egy jó könyvelőt, ki segít „finoman módosítani” a bevallásunkat. A vállalkozás
kiváltásánál is észnél kell lenni, nehogy ráfizessünk. Számlaadási
kötelességünkről ne feledkezzünk meg! Rosszindulatú emberek mindenütt
vannak. Az ÁNTSZ sem könnyű eset, mindenre ügyelni kell miatta (tisztaság,
előírások, engedélyszámok, stb). Talán a „mobil masszőr” vállalkozás a
legkifizetődőbb!
Mindig képezzük magunkat, mert a média és a szájhagyomány újabb és
újabb divatot diktál, mely elviheti pácienseink egy részét „hangzatos semmikkel”. A
drága tanfolyamok elvégzése helyett elég csupán befekvéssel megfigyelni az új
divatokat és lemásolni a logikánkkal, de nem meghirdetve, mert csak azt
hirdethetjük, amiről végzettségünk van! Az alternatív kezeléseinket
megbeszélhetjük a pácienssel, de az árakat nem tüntethetjük fel a helységben
sehol sem.
Mik az útvesztők? Hát az önteltség, önelégültség, lenézés, tudatlanság,
szemtelenség, provokációk, elhanyagoltság, alkoholizmus, drogozás, felületesség,
hanyagság, képzetlen maradiság. Ezeken felül kell emelkedni és javítani kell
helyzetünkön.
S lenne még sok-sok téma, mely bennünk megválaszolásra és logikai
átgondolásra vár.
12

13. 13

14. A masszázs technikai feltételei
A jó munka feltétele, lehetősége a tisztaság és a nyugodt munkakörülmény.
Helyiség:
Jól derített világítás, megfelelő alapterület és hőmérséklet (20-23 Co
), és jó
szellőztetési lehetőség legyen. A padlózat jól tisztítható, a falak csempézettek
(vagy olajfestett) legyenek. Zárható ajtó, csendes háttér. Telefonmentes övezet!
Felszerelés:
Megfelelő nagyságú kezelőpad. Ideális a pad magassága, ha a mellette álló
masszőr zárt ökle aljáig ér a pad felszíne. Magasság korrekciót zsámollyal is
elérhetjük. Vannak már állítható hidraulikus padok is.
Csúszásgátló gumiszőnyeg.
Ülőszékek, homokzsákok, párnák a jobb relaxáció eléréséhez.
Higiéniai felszereltség a ÁNTSZ előírásainak megfelelően.(tiszta lepedők
takaráshoz is, kézmosáshoz fertőtlenítők, papír törölközők. Tilos a körömkefe
tartása!)
Ruházat ne akadályozza a munka tevékenységét, de legyen nedvszívó, tiszta és
szellős. Kényelmes lábbeli kell az álló munkához.
Általános tudnivalók:
Kezelés előtt célszerű egy 10-20 perces, 32-36C°-os meleg fürdő, vagy
gőzben egy bőrtisztítás.
Egész test masszázsnál elengedhetetlen a felesleges testrész átmeneti
letakarása (minimum 30 percnél). Rövid masszázsnál nem szükséges (10-15
perc).
Vivőanyag lehet a hintőpor, olaj, krémek vagy gyógykrémek. A jobb
ingerkeltés érdekében a gyógymasszázsban ma már nem nagyon alkalmaznak
vivő anyagokat, de nem zárják ki használatát.
Jól felkészült masszőr rendszeresen karbantartja kezét és környezetét. A
köröm hossza nem haladhatja meg az utolsó ujjperc végét! Lehetőleg ráspollyal
tartsa rendbe! Legyen mindig ápolt és tiszta. Ne végezzen szabadidejében olyan
piszkos és durva munkát, mely tönkretenné a kezét! Kezének és testének fizikai
kondíciójára ügyeljen!
14

15. A masszázs története
A masszázs világtörténete
A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A francia massage
szó, görög eredetû, massein (dörzsölni) szóból ered, s gyúrást jelent /Az arab
mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete. Vannak kik szankszrit
származást véltek benne felfedezni /
Valószínűen az emberek önmagukon már ősidők óta ösztönösen
alkalmazták a masszázst nyomkodva – gyúrva - simogatva a fájós részeiket.
Később már tudatossá válhatott. A primitívtől a kulturált népekig szinte mindenütt
megtalálhatjuk a használatát.
I.e. 4000.-ben Indiában léteztek már fürdők, melyeknél masszázskezeléseket
is alkalmaztak a jóga mellett. Indiában a masszázst egészségügyi és rituális célból
is végezték. Illatos olajokkal kenték, dörzsölték be a testet, és utána megfürödtek
a szentnek tartott Ganges folyó vizében. Simították, nyomkodták, gyúrták a test
lágy részeit. Arcon kezdték, törzsön folytatták, s a végtagokkal fejezték be.
Végtagokon a mûveleteket a széli részek felé végezték, mintha ki akarták volna a
gonoszt nyomni a testbõl. (A Thai masszázsnál még ma is fellehető ez irányzat,
de inkább végtag kirántás formájában.)
I.e. 3200.-ben Herodotos idejéből, papirusz tekercsek és más feliratok,
festmények is tanúsítják, hogy az egyiptomiak a betegségek és sebek
gyógyítására is használták a masszázst. Akkor már a betegség megelőzése
(preventio) is fontosnak ígérkezett. (masszázs és testmozgás)
Legkorábbi Kínából származó feljegyzés a masszázsról Kong-Fu-tól
származik ie. 2700-ból. Orvospapok végezték, s kombinálták a szervezet aktív és
passzív tornájával. (Thai-Chi) Innét származik az akupresszúra (ujjnyomásos pont
masszázs) tudománya is, mely az akupunktúra egyszerűsített változata. Idõrendi
szerinti beillesztés nélkül állítják, hogy innét ered a malajziai „thai masszázs” is,
mely különleges kimozgatási technikájával tűnik ki a többiek közül.
(A Japán shiatsu csupán hasonló a kínai módszerekhez, energia
áramoltatási alapjai közel azonosak. Benne az ázsiai masszázst és az
akupresszúrát ötvözték. Namikoshi mester a XX. században eltért a japán
hagyományoktól. A nyugati világ reflexiológiai tapasztalatait ötvözte az ázsiai
hagyományokkal. Ezzel kettészakadt a „Japán shiatsu tábor”.
Japán eredetű a ma már hazánkban is ismert Yumeiho masszázs is.
(megközelíti a thai masszázs technikáját) Alap tételeként tartják, hogy a medence
15

16. helyzete felelős a szervezetünk mechanikai állapotáért, mely befolyásolja a zsigeri
szervek működését is.)
Kelet más õsi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a
masszázst gyógykezelésként használták, fõleg sebesült katonáik gyógyítására.
San.Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs
manipulációt ábrázol
A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elõ a
hívõk számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.
I.e. 460-370.-ben Görög-római kultúrában, az orvosok a jó levegőt, helyes
táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőt és a masszázst ajánlották
gyógyterápiaként. Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa,
Herodikosz-tól (ie. 482-347.) tanulta a masszázs módszereit. „De officina medici”
c. munkájában foglalkozik e témakörrel. A kezdetleges vízgyógyászatot elméleti
alapokra fektette. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst
javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb
kezeléseket.
I.e. 199-130-között a római birodalom legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-
201) átvette Hippokratesz tanait, és „Tripsis c. (Egészség megóvásáról) művében
javallatokat és utasításokat adott a masszázs fogásait illetõleg. A természet maga
gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a felismerésben és a természetes
gyógyhatások adagolásában.
A görög származású Oribasius és Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos, a római
udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszázsával foglalkozott.
Enciklopédikus munkájában foglalta össze a máig is érvényes észrevételeit,
javaslatait, és gyakorlatát.
Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás betegek és sérült
katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban,
termákban (meleg fürdő) és közfürdõkben végezték javarészt.
Avicenna (isz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait. Az ”Orvosi
törvények könyvé”-ben többek között pontosan leírja a masszázst, és a
hidroterápiával - dietikával összekapcsolt masszázsformákat.
16

17. Salernoi iskola is a mozgásközpontú terápiákkal foglalkozott, melyben fontos
szerepet kapott a passzív mozgást képviselő masszázs is.
XII. században Francis Fuller brit orvos, a mozgást és a masszázst
gyógymódjai közé sorolja.
A reneszánsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis páduai tanár (isz.
1530-1606.), Velencében a „De arte gymnastica” c. művében leírta, hogyan kell
alkalmazni a testgyakorlatokat, fürdõket, a masszázst, s az életben milyen
egészségmegőrző haszna van.
XV. században Nicolas Andry francia orvos, a prevencionális megoldásokat
tartja fontosnak. Hangsúlyos szerepet kap benne a tartó mozgató szervrendszer
funkcionális működése.
Amroise Pare (1517-1590.) anatómiai és fiziológiai ismeretekre alapozta a
számára gyógyító eljárásnak számító masszázst.
XVI. században a német Paracelsus azonos nézeteket vall Pare-vel. Szintén
az anatómiai és élettani tudományt tartja fontosnak a gyógyítás alapjaként.
Cook (XVIII. sz.) leírásából értesültünk, hogy Ausztráliában, Tahiti szigetén
az őslakosok a fáradtságot dörzsöléssel csillapították, Jáva szigetén pedig
fogamzásgátlásra használták (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították,
ha szükséges volt ismét a fogamzás képesség, akkor masszázzsal
visszaállították).
A XVIII. századtól a masszázst, mint mechanikai úton végzett eljárás,
mechanoterápia néven vált ismertté.
Pehr Henrik Ling (1776-1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár
foglalkozott a torna és a masszázs rendszerezésével. Ismertette a masszázs
technikáját, hatását és javallatait.(Innét ered a „svédmasszázs” elnevezés is.)
Elterjedt Európában és átvették Amerikában.
A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (1839-1901. aki
Ling tanítvány volt) gyűjtötte a korábbi tapasztalati anyagot. 1867-ben adott ki
könyvet a masszázsról, mely komoly összefoglaló munka volt. Felvetették, hogy a
masszázsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai lehetnek.
Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette. Tapasztalatait
leírta a masszázs helyi és távolhatásait és tanítványainak tovább adta. Ő vezette
be a masszázs melletti ízületi mobilizációt. 1893-ban megírt „Masszázs
kézikönyve” című munkájában összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt
alapfogást, mely ma is meghatározó tanulmányainkban
1. effleurage - simítás
2. pétrissage - gyúrás
3. frictio - dörzsölés
4. tapotment - ütögetés
5. vibratio - rezegtetés, vibráció
17

18. A szomszédos Finnországban is kialakult egy sajátosan egyszerű
regeneráló, frissítő, gyógyító módszer, a „finn-masszázs” a szauna-kultúrával
együtt.
A szaunázás egy életforma. Egy értorna folyamat, melynél a testet, az
alaphőmérsékletről magasabb hőfokra melegítik, majd hideg vizes merülőkádban,
jeges tóban, „csobbanással” lehűtik, vagy hidegzuhanyt vesznek. (Szerencsés
helyzetűek természetes szabad vízben merülhetnek télen és nyáron.) Ezt
többször, egymás után megismétlik. A kamrát mindig visszahűtik az újra melegítés
előtt.
Masszázzsal egyszerűbb, de keményebb technikával érik el a kimagasló
hatást, melynél a mélyre ható kemény dörzsölés komoly reflexiós hatásokat vált ki.
(Valószínűleg ebből alakulhatott ki később az amerikai „Rolfing masszázs” is.)
1885-ben, Romániában R. P. Manga írta - "A masszázs története és
műveletei, élettani hatása és bizonyos betegségek kezelése masszázs által" című
könyvét.
1886-ban Gaskell közli, hogy állatkísérletekkel bizonyította azt a tényt, hogy
a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elrendezése van.
(szegmentáció elve)
A román N. Halmagiu 1889-ben írta "A masszázs és a masszázzsal kezelt
mozgáskorlátozottság bizonyos csonttörésekben" című művét.
1890-ben William Murell, londoni klinikus vezette be a masszázs oktatását.
Az orvosi egyetemeken, klinikákon az orvosképzés része lett.
Gustav Zander (1835-1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs
és a torna céljaira.
Rajtuk kívül a svéd masszázsnak még számos neves követője akadt, így a
francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, az orosz Berling és Pauli.
A XX. sz. elsõ évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett a speciális
masszázs fajták is kialakultak.
Gaskell eredményei hatására Sir Henry Head, 1889-1896 között
vizsgálatokat végez a bőrtakaró és a belső szervek közötti összefüggéseket
illetőleg.
Az idegreflektórikus összefüggésekre építve, felhasználta azon
lehetõségeket is és 1898-ban felfedezte, hogy a belsõ szervek
megbetegedéseinél a bõrtakaró bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki.
Ezek a zónák reflektórikus kapcsolatban vannak a belső szervekkel. „Zone
Therapy” című könyvében foglalta össze tapasztalatait 1893-ban.
1904-ben Gowers a fájdalmas izomterületeket fibrositis gyűjtőnéven nevezte
meg.
18

19. Braczevski alkalmazta legelőször a csonthártya masszázst a lágyrészek
masszázsával együtt. Eljárását 1911-ben megjelentetett könyvében ismertette, de
masszázskezelése nem terjedt el. Feledésbe merült ugyan úgy, mint Cornelius
által közölt idegpont masszázs leírása is, melynek köze lehetett a kínai
akupresszúrához.
A Polaritás technika, a kiropraktikus Randolf Stone nevéhez fűződik, aki a
századforduló táján fejlesztette ki a módszert. Alapja annak feltételezésnek, hogy
bizonyos energiaáramlás van a testben. (A kínai gyógyászatban a „csí”, az
életenergia.) A kézrátétel technikájával dolgozik. A kezeket arra a testrészre
helyezzük, amely az energiaáramlás pólusának megfelel. Ezzel az energia
kiegyenlítődése ismét helyreáll. A kiropraktikából ismert fogásokat is alkalmazza.
A kezelés, keringés- és anyagcserezavarokat serkent, érzékenységi zavarokat
enyhít, az általános állapotot javítja.
A módszer Angliában és az USA-ban már széles körben elterjedt. Talán ezt
tekinthetjük a kineziológia első lépéseinek.
1917-ben Sir James Mackenzie, a korábban Gaskell és Head által felismert
szegmentális összefüggést továbbfejlesztette. Bebizonyította, hogy a belsõ beteg,
zsigeri szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és
túlérzékenység lép fel. Elõször diagnosztizáltak vele, majd késõbb kiderült, hogy
fordított irányban (kívülrõl befele), mint terápiás kezelés is hatékony.
Szegmentzónás összefüggéseket és az erre ható masszázs eljárásokat
„reflexzóna masszázs”-nak nevezték el.
1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes dörzsölő, valamint a bőreltoló
masszázsfogásokat. Hatástanilag szinte megegyeztek a kötőszöveti
masszázséval. Erőteljesen ingerelte a neurális és vegetatív úton befolyásolható
képleteket.
Szinte ugyanabban az időben (1929-ben) Elisabeth Dicke német
gyógytornász Freiburgban, saját tapasztalatain keresztül (érszűkület) jutott az
általa megfogalmazott és gyakorolt kötőszöveti masszázshoz. Ez a technika
neurovegetatív úton befolyásolja az emberi szervezet állapotát, zavarát.
Freiburgban az Orvostudományi Egyetem klinikáján H. Teirich Leube és W.
Kholrausch tíz év alatt kidolgozta a teljes testre kiható kötőszöveti masszázs
technikai végrehajtás módszerét.
Shade és Lange a muszkuloszkeletális elváltozások vonatkozásában
kutatott. Központba került a myalgia terápiás jelentősége.
Kirchberg 1926-os megjelenésű „Masszázs és gyógytorna” könyvében már a
speciális masszázsfajták fejlesztésével foglalkozott. Bevezette a köztudatba a
nyújtás fogalmát, s megállapította, hogy a masszázs nem csak az izmok
hipertónusát befolyásolja, hanem hatással van a nyirokkeringésre is.
1928-as évben kezdte „periostealis kezelés” néven Dr. Paul Vogler a
csonthártyakezelést alkalmazni. Braczevski eljárását követve folytatta a kutatást.
19

20. Dr. Frank Chapman kimutatta, hogy bizonyos nyomási pontok serkentik a
nyirokkeringést a szervezet különböző részein.
Az 1930-as évek elején Terence J. Bennett azt állította, hogy a koponya
bizonyos pontjait megnyomva, élénkíthető a különféle szervek vérellátása. Sikerült
feltérképeznie a koponyán, a kulcscsont felett és a térd alatt, 16 különböző
nyomási pont és a test főbb izomcsoportjai kapcsolatát.
Erdélyben a masszázs Marius Sturza professzor tevékenysége
következtében terjedt el a szanatóriumokban és az üdülő- és gyógyhelyeken.
A bukaresti Testnevelési Főiskola tanszékén olyan kiváló szakember ad elő,
mint dr. Ion, Lascar professzor. Dr. Valentian Rosca, a tanszék tanársegédje,
1930-ban az egyetemi hallgatók részére összeállított egy könyvet "A masszázs és
az orvosi torna alapelemei címmel.
Első alkalommal 1932-ben alkalmazták a nyirokelvezetés (lymphdrainage)
masszázst, mely módszert, azóta is állandóan fejlesztik. A nyirok szállítja el a
szövetekből az anyagcsere végtermékeit, amelyek részben túl nagyok ahhoz,
hogy a vérkeringésbe visszatérjenek; részben a szövetekben sem tudnak tovább
bomlani. A nyirok az immunrendszer szempontjából nagy jelentőségű. Az ún.
lymphdrainage serkenti a nyirokkeringést.
1933-ban jelent meg román nyelven M. de Frumerie francia orvos munkája
"Gyakorlati és elméleti, általános és részleges masszázs - A kisegítő
egészségügyi személyzet számára"; a munkát Theodora Athanasiu dolgozta át.
Dr. Adrian Ionescu 1940-ben szerkesztette a "Masszázs" című munkát a
Testnevelés Nemzeti Akadémiájának hallgatói számára.
1947-ben James Cyriax, angol orthoped orvos, a lágyrész kezelések
manuális technikáját az ún. mélymasszázst írja le a „Kezelés manipulációval és
mélymasszázs” című, 1950-ben kiadott könyvében. Ez volt az első fizioterapeuták
számára írt könyv.
1952-ben Otto Glaser és Wilhelm Albrech Dalicho kutatásaikkal
továbbfejlesztették, egyszerűsítették a Mackenzie féle szegment-masszázst.
Elméletét és gyakorlatát szakirodalomban foglalták össze.
1953-ban Dr. Paul Vogler és H. Krauss német orvosok Lipcsében kiadták a
periostealis masszázsról szóló könyvüket, mely a reflexiós zóna masszázs
speciális eljárását (csonthártya masszázs) írja le.
Rolfing-módszer a múlt században bevezetett olyan masszázstechnika, mely
kísértetiesen hasonlít a finn masszázshoz. Az amerikai Ida Rolf ún. egyéni
mélymasszázs-módszert fejlesztett ki. Extrém erős, koncentrált nyomással
dolgozik, melyet ujjal, könyökkel, vagy az összezárt kéz csontjait használva
alkalmaz bizonyos pontokra. Ez a nyomás a kötőszövetre és minden olyan
szövetre hat, ami az izomrostokat beburkolja. Ennek következtében megrövidült,
vagy szakadt izmok ismét eredeti alakjukat nyerhetik vissza.
20

21. 1964-ben George Goodheart, a kineziológia atyja, Dr. Frank Chapman és J.
Bennett tanulmányait felhasználva megállapította, hogy a meridiánok és a
kineziológiai csatornák egybeesnek. Megállapította, hogy minden izomcsoport a
test más és más részével (zsigeri szervek, bélcsatornák, mirigyek, csontok,
keringési szervek) áll kapcsolatban. Ha az izmok jól működnek, akkor a szervezet
is rendben van. A vizsgálókéz nyomásra adott izomválasz elárulja a test állapotát.
Nem betegséget diagnosztizálnak, hanem egyensúly zavart keresnek. A módszer
alapja, hogy a megfelelő nyomási pontokat serkentve, élénkíthető az izmok
vérellátása, egyensúlyba hozható a nyirokellátásuk, javítható a működésük.
Dr. Adrian Ionescu 1970-ben adta ki Bukarestben a „Sportmasszázs” című
munkáját, melyet 1976-os magyar kiadásánál Bodnár László gyógytestnevelő és
masszőr a Sportkórház munkatársa lektorált.
A múltszázad utóbbi évtizedeiben nagy népszerűségre tett szert a Schwester
Hodi Masafret (1975.) által feldolgozott talp- és kézreflexológia. („Egészség a
jövőben – Reflexológia – Láb és testmasszázs” –címen adták ki Magyarországon)
Reflexológia tág határain belül Európában a szegment, a kötőszöveti és a
periosztális masszázst ismerjük.
Megállapította, hogy az európai és az ázsiai reflexológiai kezelések között a
hatásmechanizmusában, és a kezelési területek eltérésében van a különbség.
Az európai, a szervezet idegpályák közvetítésével operál a központi
idegrendszer reflexközpontjával. Ingerelve az érző idegvégződéseket, a kiváltott
reakciók a gyógyhatású eredmények.
Az ázsiai pedig, a szervezet „meridián végeit” ingerli, melynek területei a
kézfejen, a lábfejen és a lábszáron vannak. Ezek a meridián végek nem azonosak
az érző idegvégződéssel, bár a kezelés során olykor erős fájdalmat lehet érezni.
Masareft szerint nem elég, csak a talpmasszázs, az életvitelt is ennek kell
alárendelni, főleg a táplálkozásra ügyelve. Nagyon hatásos beavatkozás és
diagnosztizálás kiegészítésére is alkalmas.
Brigitte Gillessen 1990-ben adta ki Németországban a Haramasszázs
könyvét, mely érdekes megvilágításba helyezi a has masszázsát. Hazánkban,
2004-ben adták ki a könyvét magyar nyelven.
Honi masszázstörténet
Hazánkban Mátyás király udvarában ún. dögönyözők végeztek a
masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. Később a török megszállás
idején terjedt el a fürdő kultúra, s vele a masszírozás gyakorlata is. Később
fürdőmesterek tevékenykedtek, majd a jótékony német-osztrák behatásra nálunk
is tudományosan terjedt e kezelési metódus.
(?) Mátyus Pál volt az első jegyzett magyar orvos, ki a hippokrateszi
eszmékre alapozva a mozgásban, helyes táplálkozásban, gyógyfürdőkben és a
masszázsban vélte felfedezni az egészség kulcsát. (Koltainé Balázs Éva)
1952-ben Dr. Külley László szabatos fogalmazású, nagyon érthető
masszázsirodalmat írt a gyógymasszőrök számára. (Dr. Kunszt János: Fürdősök
kézikönyve)
Dr. Mirgay Sándor és Dr. Fröhlich Lóránt 1968-ban kiadott „Fürdőkezelők és
masszőrök tankönyve” az akkori teljesség igényével készült.
21

22. Dr. Riesz Ede írta a masszázs fejezetet, az 1976-ban megjelent, fotókkal
illusztrált Physiotherapia című könyvben. Tömörített változatát használták fel az „A
fizioterápia gyakorlati alkalmazása” című gyakorló orvos könyvtára kézikönyvben.
(1979.) A mai napig is megállja a helyét a masszázs szakirodalom terén.
1981-ben az ETI égisze alatt látott napvilágot ”Jegyzet a sportmasszőr
alsófokú képzéséhez” című tankönyv, melynek masszázs szakírója, a néhai
bajnok jégtánc páros férfitagja, Dr. Nagy László, a sportkórházi labor főorvosa.
Sportkórházban tevékenykedett Dr. Balogh János gazdasági igazgató és
masszőr-orvos, ki valaha a francia ökölvívó válogatottnak volt a masszőr-orvosa.
Több évet töltött külföldön, magával hozta az új idők szeleit, a nyugaton már
elismertnek számított akupresszúrát.
Ő a test és a lélek egységét hirdette. Elsődlegesnek tartotta a páciens
feszültségmentesítését. Nagyszerű tanár volt és művésze mesterségének.
Dr. Csermely Miklósné 1984-ben írta meg ”Jegyzet a gyógymasszőrök
szakképzéséhez” című könyvét. Később kimagaslóan jól érthető szakirodalmat
fogalmazott meg a vak masszőrök számára. Férje, Dr. Csermely Miklós több,
nagyszerű fizioterápiás könyvet írt, felhasználva a kortársak irodalmát és az új
technikai ismeretit. Sajnos, ő a masszázskezelések irodalmával igen szűkmarkúan
bánt könyveiben.
1986-ban adták ki Dr. Kerényi Vilmos, Bécsben végzett és élő magyar
származású orvos „Masszázskezelések” című könyvét, mely mélyrehatóan taglalja
betegségek szerinti masszázskezelési eljárásokat. Reflexiós masszázs
tankönyvnek is nevezhetnénk. Kerényi nem a gyógyszeres kezelések híve, hanem
hisz, a szervezet önregenerációs képességében. Életművében leírtakkal közel áll
a természetgyógyászathoz és a távol-keleti felfogáshoz.
Dr. Ormos Gábor „A csontkovácsok titkai könyvében” a manuálterápiáról ír,
melynek előkészítő fázisa a masszázs. (1990.)
1991-ben adták ki a „Thai masszázs titkai” – füzetet, a Mi Világunk
szerkesztésében. (Csontkovácsok bibliája)
Gardi Zsuzsa és Koltainé Balázs Éva gyógytornászoktatók is letették
jegyzeteikkel névjegyüket a masszázs szakirodalom asztalára. Sajnos újat nem
hoztak, de a meglévő ismereteikkel próbáltak használható tankönyveket, különféle
színvonalon létrehozni a gyógytornász hallgatók számára. Sajnos könyveik „élő
oktatás melletti jegyzetek” maradtak. Hiányzik ma is egy igazi részletes,
masszázsoktató könyv.
A győri Masszőr Egyesület, 2001-ben Malawi Kiadó gondozásában kiadta a
„Masszőrképzés A – tól Z - ig” című, szép kiadású, három kötetes könyvét. Sajnos
a kivitel színvonala nem párosult a tartaloméval. Vannak benne jól megírt,
szerkesztett fejezetek, csak sajnos pont a masszázs rész a legsilányabb.
22

23. Sok próbálkozás történt a masszázs oktatása során. 2000 körül a Media
Markt-ban hivatalos „amateur” masszázsfilmet forgalmaztak minden tudományos
alap nélkül. Kicsit úgy nevezhetnénk: „Ahogy tetszik masszázs”.
Hiánypótlásként 2005-ben végre megszületett, az egységes gyógymasszázst
hírdető oktatófilm, Horváth János szerkesztésében. Egy nagyszerű masszőr,
Baranyi Éva mutatja be és mondja alá a gyakorlat szövegeit. Abszolút kimeríti
Bády Réka gyógytornász és masszőroktató kívánalmait a bemutató oktatás terén.
Ezzel sok félreértés tisztázódik heterogén oktatási rendszerünkben, és még több
kérdés merül fel.
2006-ban Horváth János és Komáromy Sándor „Masszázs” – Első érintések
- című könyve, szép színes kiadásban közli Bády Réka előadási anyagát,
kiegészítve csodálatos muzeális fotóanyagokkal és adatokkal, fűszerezve itt-ott
némi humorral. Kiváló recenziója van.
Rengeteg munka jelenik meg a természetgyógyászati vonalról, de neveket
inkább nem is említenék, mert anyaguk színvonala sem éri el az említésre méltót.
Viszont kiváló ollójuk van az „alkotáshoz”. Hol vannak a jogászok ilyenkor?
Törekvések ellenére sem született meg, a kifogástalan gyógymasszázs
oktató tananyag. Egyre több filmes és irodalmi próbálkozás jelentkezik
napjainkban a masszázs tanítására, népszerűsítésére. Sajnos közöttük sok a szép
kivitelű amatőr, áltudományos anyag, melyet szűrés nélkül még a Medicina boltok
is forgalmazzák.
A masszázs gyakorlata (szinte mesterségesen) mind differenciáltabbá vált. A
tudomány fejlõdése mellett, ez a terápia is egyre változik, megtartva alapjait.
Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön álló vonal fémjelzi, az
ázsiai és az európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de „dogmatikus
filozófiájuk” más és más.
Megállt volna a masszázs fejlődése? Nem! Csupán a gyarló, gátló tényezők
tornyosulnak mások új gondolatainak széleskörű ismertetése elé. A gyakorlat és a
logika egyszerűbbé és használhatóbbá teszi a régi, de nem elavult módszereket.
„Csak úgy alkothatsz újat, ha ismered a múltat!”
A. A. Rojikiin
Hamarosan, a konzekvenciákat levonva, megszülethet az egységes
„MASSZÁZSKÖNYV”, mely nem darabolja fel ágazatokra a masszázs
művészetét, hanem egy-egységnek tekintve az embert, alkalmazza mind azt a
lehetőséget, mellyel az emberi szervezetre manuálisan hatni tudunk.
Miért csak svéd, finn, kínai, thai-földi, mouri masszázsról beszélünk, mikor
létrehozhatnánk a „hungaro masszázst” is, s tőlünk tanulhatna a nyugat.
Nem bosszantó, hogy a kiadott szakirodalmakban, az irodalomjegyzék a
legjobb mostanában?)
23

24. A masszázs felosztása, annak jellemzői.
A masszázs a mechanoterápiának része. A test felületén meghatározott
fogásokkal, olykor sorrendiséggel, kezelési céllal alkalmazott, mechanikus és
bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikális gyógyhatás.
(Mondhatnánk „aura sebészetnek” is.) Fizioterápián belül a mechanoterápia
passzív része. (Aktív, a gyógytorna.)
Hatásai szerint:
Helyi terápiás eljárás (svéd masszázs)
Reflexes eljárás (szegment, kötőszöveti, periostealis masszázs)
Nyújtott terápiás eljárás (mély-, Rolfing-, vagy finn masszázs)
A kezelés végrehajtója szerint:
Önmasszázs (kézzel és külső segédeszközzel /vibrátor, szárazkefe, vízsugár
/tangentor /)
Kezelő által végzett masszázs (kézzel, víz alatt, zuhany alatt, vízsugárral
/tangentor /, közvetítő eszközzel /szárazkefe, vibrátor /).
Végrehajtás módja (eszköz) szerint:
Kézzel végzett (szárazon, víz alatt, zuhany alatt, olajjal, krémmel)
Vibrációs készülékkel végzett (horizontális és vertikális mozgású vibrációs
irány, melyet közvetetten és közvetlen használhatunk)
Száraz kefével végzett (tompított hegyű perlon kefe)
Vízsugárral végzett (tangentor)
A kezelés célja szerint:
Higiénikusmasszázs (frissítõ - fitness): Általában fürdőkben alkalmazott
eljárás, melynél egészséges embereket, élénkítő, frissítő jellegű masszázzsal
kezelünk. A svéd masszázsfogások egyszerűsített változatát használják.
Szappanos technikának is nevezik, de lehet más vivõ anyaggal is dolgozni. (max.
30’)
Gyógymasszázs: Az orvos utasítására végzett gyógyító jellegű, rehabilitáló,
rendszeres kezelés, melyet lehet különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint
gyógytornával társítani. Általában a svéd masszázs alkalmazásával végezzük de
lényeges a reflexiós terápiahatás.
Felosztása:
1. Klasszikus svéd masszázs, mely helyi hatású terápia. Közvetlenül,
hat a szövetekre a kezelési területen, de van reflexiós kihatása is.
2. Reflexzóna masszázs, mely közvetett úton, az idegrendszeren
keresztül, reflexesen fejti ki hatását. Terápiás hatás a kezelés területétől távolabb
jön létre. (szegment, kötőszöveti és periostealis masszázsok)
Diagnosztikus masszázs: A szervezet, mély-tapintási vizsgálata által
felállított diagnózis, a reflexzóna, élettani és pszichológiai ismeretek alapján.
Kommunikáció és alternatív masszázs ismeretek szükségesek a pontosabb
diagnózishoz.
24

25. Általában orvosok végzik, de gyakorlott masszőrök is eredményesen
alkalmazhatják. (Jelenleg magyarnyelvű irodalom nem található a könyvtárakban
ezen a címen. Talán lehet majd találni rá anyagot valamelyik web-lapon.)
Sportmasszázs: a teljesítmény fokozására (bemelegítés), fáradtság
regenerálására (levezetés), kondíció stabilizálására és a sérülések
rehabilitációjára alkalmazzák. Svéd masszázson alapuló fogásokkal dolgozunk,
kibővítve a gyógy- és egyéb „természetgyógyászatban” alkalmazott technikával.
/pl. akupresszúra, shiatsu, yumeiho, thai, nyugaton a chiropractica, finn masszázs,
rolfing, stb / Magában foglalja a diagnosztikus masszázs tudását is.
Legösszetettebb kezelési eljárás a masszázsok közül. Rengeteg tapasztalat, és
sportági ismeret szükséges hozzá. Sajnos jelenlegi oktatási rendszerben szinte a
fitness alapokra épül az egész, egy kevés sportágismerettel bővítve. Nem azok az
előadók, oktatók, kik tapasztalatokkal is rendelkeznek. Sajnos e témában várat
még magára egy jó szakkönyv.
Abszolút önálló feladatkör Magyarországon, mert sportorvos ritkán látogatja
a masszőrt és igen kevés sportorvos ért a sportorvosláshoz, csupán elvállalják a
tisztséget.
A jó sportmasszőrnek olykor pillanatok alatt kell dönteni, és a cél mindig
szentesíti az eszközt. Mérlegelnie kell, meddig terjed a tudása és lehetősége,
hogy távol maradhasson a sarlatánság vádjától. Nehéz, olykor keserű kenyér.
A masszázs élettani hatásai
Masszázs hatására a szervezetben sokrétű, bonyolult egymással összefüggő
élettani változások jönnek létre, melynek kulcsa a központi idegrendszer. Minden
érintés reflexiót vált ki az élő, érző szervezetben.
Felosztása:
Helyi hatások
Általános hatások
Távol hatások
Helyi hatás:
A testfelszínt érő erő, művi behatások, ingerként hatnak a bőrre és az alatta
lévő szövetekre. Minden érintés inger és reflexiós hatást okoz!
Az anyagcsere-folyamatok, valamint a regeneráció élénkül. A szervezet nedv
keringése fel élénkül, a káros anyagcsere termékek felszívódnak, csökken a zsír
mennyisége. A capillárisok megnyílnak, és "H" anyagok szaporodnak fel. (értágító
→Histamin) Fokozódik a mélyebben lévő sejtek növekedése.
A kompressziós ingerek növelik az izmok kontrakcióját, általuk a szöveti
nyomást is. Az izmok között futó vénákban emelkedik a nyomás, mely a keringés
fokozódását segíti. (pumpa effektus)
A váltakozó erősségű kompresszió (intermittálás) a nyirokkeringés
gyorsulásához vezet. Így a fokozott hidrodinamikai folyadékcsere esetén az
intersticialis folyadékgyülem csökken, a pangásos vizenyő (ödéma) könnyebben
felszívódik.
A jobb vérellátás miatt a fájdalomérzés csökken.
25

26. A bőr táplálkozása javul, az esetleges hegek fellazulnak. Az elhalt hámsejtek
a felszínről eltávoznak (simítás). Javul a bőr rugalmassága.
26

27. A masszázs általános hatásai.
A test nagy felületének masszázsa az egész testre hat.
Javul a vérkeringés, szívműködés, légzés, anyagcsere folyamatok és az
idegműködés. Változik a pulzusszám és a vérnyomás. Fokozódik a vizelet
kiválasztás, a testhőmérséklet és a légzés ritmusa.
Az ingerlő fogások hatására fokozódik a szervezet aktivizálódása, míg a
nyugtató fogások után a test ellazul, elernyed. A fáradtság érzés csökken, az izom
teljesítőképessége javul, és gyorsan regenerálódik (sport). Acidosis (savasodás)
kémiai úton csökken. A reenergetizáció megindul.
A központi idegrendszer vérkeringés és oxigén ellátás javulása, jobb
idegi működést és szellemi képességet hoz magával, de ez csak átmeneti
hatású, viszont reflexiósan javítja az egész szervezet működését.
Mindez csak szakszerű masszázs hatásaként áll elő. A túl erős, a páciens
jellegéhez rosszul adagolt, vagy nagyon elhúzódó masszázs káros, vagy nem várt
hatást eredményezhet!
Távolhatás:
A masszázs, mechanikus inger, és reflexátkapcsolás útján a távolabbi
részeken is eredményesem manipulálhatja a szervezetet.
Mechanikai ingerek hatására a szövetekben vazoaktív (értágító) anyagok
szabadulnak fel (hisztamin, bradykinin), melyek az érfali simaizmokat ellazítva
arteriolák és capillárisok tágulását eredményezik. Mikrocirkuláció javulásának
eredményeként a szövetek oxigén és tápanyag ellátása javul. Fokozódott
anyagcsere segíti a tejsav elszállítását, mely fokozottan fontos a gyulladásos
mozgásszervi betegségeknél.
Fő élettani hatásai:
Fájdalom csökkenés a „Gate controll” (gerincvelői fájdalom zsilip) alapján és
az agyi idegközponton keresztül.
Artériás és nyirokkeringés, velük együtt az anyagcsere javulása.
Az izomtónus reflexes szabályozása.
A távolhatás lehet:
- szegment hatás: egy szelvényhez tartozó bőr, izom, csonthártya, csont és
zsiger, vér és nyirokkeringés kapcsolódása
- kötőszöveti reflexiós hatás: a kötőszövet mechanikai ingerlése befolyásolja
a szervi funkcionális zavarokat, a vegetatív idegrendszer állapotát normalizálja, s
ezúton hat a regulációs zavarokra.
- periostealis kezelési reflexiós hatás: a szövettel kevéssé fedett
csonthártyák kemény direkt irritációja, zsigeri reflexiókat válthatnak ki
- consensualis hatás: távolhatás az a változás is, melyeket a test egyik
felének kezelésekor az ellenoldali, szimmetrikus testrész megfelelő
szegmentumában észlelünk.
- proximális rész ingerlése: hat a distális részekre is (értágulat)
Idetartozna, de a magyar hivatásos gyógyászat nem veszi figyelembe, a talp
és kéz reflexológiát, akupressura-t, yumeiho masszázst. Valószínűleg azért, mert
hatásmechanizmusuk a hagyományos Európai orvostudománnyal nem
27

28. magyarázható, pedig létező, kimutatható hatása van. E területet ezért a
természetgyógyászat uralja.
A svéd masszázs elmélete.
Masszázs élettani hatásai a svéd masszázson belül
Az emberi testet érő külső mechanikai behatások közvetlenül, s részben
közvetve befolyásolják a sejtek, szövetek működését, elsősorban lokálisan, de
reflexiósan a távoli szervekben is. Ezek hatására a bőr hámrétegében és a
mélyebb szövetrétegekben funkcionális változások jönnek létre.(histamin és
bradykinin aktivizálódás) A kötőszövetek jobb vérellátásával javul a szervezet
működő-, védekezőképessége és regenerálódása.
Közvetlen hatások
A vénás keringés befolyásolása
A vénákban a vér keringését nyomás különbség tartja fenn. (Kisvéna 8-10
Hgmm, jobb pitvar 0-2 Hgmm.) A szív a keringés fenntartója. A vénák fala
tágulékony, és az izmok mozgása növeli a vénákra gyakorolt külső nyomást,
könnyítve a szív munkáját. Vénabillentyűk akadályozzák meg a vér
visszaáramlását. Külső kompresszió (nyomás) amennyiben a szív felé haladva
történik, a keringés gyorsulásához vezet. Ez a fokozott visszaáramlás okozta
terhelést, csak egészséges szív képes továbbítani.
A nyirokáramlás befolyásolása
A hajszálerek (kapillárisok) artériás szárán kiszűrődő folyadék egy része a
fehérjékkel együtt, a nyirokerek útján hagyja el a szövetek közötti teret. Az
áramlás hajtóereje a szöveti nyomás és a nagy nyirokerekben uralkodó
nyomáskülönbség.
Ha a kapillárisok artériás szárán jóval több folyadék hagyja el az érpályát,
mint amennyi a vénás száron visszaszívódik, a nyirokkeringés gondoskodik a
szövetközti folyadék fokozott eltávolításáról.
Szövetek közötti pangásos vizenyő, az ödéma, melyet a bőrre gyakorolt
nyomással, a nyirokáramlás gyorsításával csökkenthetünk.
Masszázzsal javítjuk (3-7 szeresére) az izmok funkcióit, rugalmasságukat, és
összehúzódó képességüket, felszabadítjuk az izületek mozgás készségét,
fokozzuk anyagcsere ellátásukat, rugalmasságukat.
Közvetett hatás:
Közvetett hatásként vegetatív (idegi) és szomatikus (testi) változásokat idéz
elő neurohormonális (idegrendszeri mechanizmusra ható hormon) úton.
Reflexes irányítás révén hatnak a megfelelő szerv funkciójára. A bőr alatti
idegvégek ingerlése vasomotoros (érmozgató) reakcióval hat a távolabbi részekre.
Régebben a hangsúly a keringés javításán és az anyagcsere fokozásán volt,
ma már nagyobb jelentősége van az idegrendszerre gyakorolt reflexiós hatásnak.
28

29. A svéd masszázs javallatai és ellenjavallatai.
A masszázs javallatai
A gyógymasszázst az orvos javaslatára, előírására végezzük, melyben utasít
a beavatkozás jellegét illetőleg. Jó hatással van az ortopédiai, reumatológiai,
ideggyógyászati, egyes pszichiátriai, mozgásszervi és keringési zavarokban
szenvedő betegre. Ma már előszeretettel széles körben alkalmazzák a masszázst,
szinte az egészségügy valamennyi területén. Frissítő, higiénikus masszázst
mindenki a saját felelősségére igényelheti, de az ott dolgozó masszőrökre is
érvényesek a következőkben leírt kontraindikációk.
A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio)
- Heveny izületi (akut artritis, stb…) és egyéb gyulladások esetén.
- Lázas betegség esetén. (Ekkor nem a regeneráció, hanem csak a láz
fokozódna!)
- Fertőzéses bőrelváltozások esetén. (A bőrgyógyásztól kérjünk igazolást
a kezelhetőség tekintetében!)
- Mélyvénás trombózis esetén. (A vérrög elmozdulhat, s máshol okozhat
elzáródást, mely a beteg életébe is kerülhet!)
- Infarktus, vagy anginás roham esetén.
- Visszér gyulladás esetén. (varikositas ⇒visszeres csomók)
- Fokozott vérzékenységgel járó betegség esetén. (pl. trombózis után
sincumar és marcumar szedésekor)
– Menstruáció első két napján. (később a deréktáj kihagyásával lehet)
– Rosszindulatú daganatos betegeknél. (Ez ellentmondásos, mert a
masszázs serkenti a sejt szaporodást, tehát növeli a daganatot. Ugyan akkor
tudott, hogy némely daganat okozóját az idegrendszernél kell keresnünk, s ha
jobb lesz a közérzet a daganat sem fejlődik annyira.)
– Terhesség alatt óvatosan lehet csak masszírozni (ülve, hanyatt – és
oldalt fekve). A fogások, csak simításokból állnak. Dörzsölni nem, illetve csak a
nyaktájékon szabad. Előre haladott állapotban a lábakat, csak enyhe lassú
tempóval és nyomással kezelhetjük.
– Friss traumatikus sérülések esetén (hámsérülés, izületi sérülés és törés)
– Instabil pszichés állapot.
– Friss agyi történések esetén. (stroke)
29

30. A svéd masszázsfogásai
A svéd masszázs képzi valamennyi nyugat-európai masszázsfogás alapját.
Öt alapfogása a következő
1.) Simítás: a test felületén és mélyebben (effleurage).
2.) Dörzsölés: az egymáshoz nyomott szövetrétegek, egymáshoz
dörzsölése. /Nem a bőrfelszín csiszolását jelenti! /(friction).
3.) Gyúrás: csavarása, nyomkodása a szöveteknek (pétrissage).
4.) Ütögetés: az izmok ritmikus ütögetése, paskolása, vágása (tapotment).
5.) Vibráció: az izmok rezegtetése, „lötyögtetése”. (vibration)
A modern kezelés ezt még kibővíti két fogással:
6.) Kirázás: Végtagok nyújtással egybekötött kirázása. Mellkasnál,
medencénél rezegtetés, mely közel áll a szitáláshoz és a vibrációhoz.
7.) Vezetett passzív kimozgatás: módszeres kimozgatás, az izület
fájdalommentes mozgás határáig (mobilisation)
Ezeken kívül még az újonnan bevezetett intermittáló nyomás és a régről
maradt nyomkodás is svéd masszázsfogás, de ez utóbbit hivatalosan már nem
használják. Az intermittálás a simításhoz és a gyúráshoz sorolhatjuk, a
végrehajtás függvényében.
A nagy gyakorlatú masszőröknél nem látunk igazi tiszta fogásokat, mert
kombinálják őket a feladatnak megfelelően.
A cél majd-mindig szentesíti az eszközt!
1.) Simítás (effleurage)
Tájékozódó, nyugtató, előkészítő és összekötő fogás.
Fontos továbbá a pszichés és testi kontaktus összhangjának megteremtése
a pácienssel. Az első fogások kíméletesek legyenek, hogy megnyerjük a páciens
bizalmát. Simítás hatására a bőr felmelegszik, hyperaemia képződik a bőr és az
alatta lévő szövetben, feszültség oldódik, a fájdalom csökken, és jobb
nyirokkeringés jön létre. Mechanikus úton hozzájárul az elszarusodott hámréteg
leválásához.
A simítás nem csak a masszázs elején, de fogások közben is végezzük. Az
ingerfogások következtében a szövetekben megnövekedett vérmennyiségnek
tovább áramlását, köztes simító fogással segítjük. Fontos, hogy a masszőr keze is
pihenjen egy-egy nehezebb fogássorozat közben. Ezt könnyed simítófogás
beiktatásával érjük el. A simítás egyben befejező fogás is. Befejezésként a háton
hármas lehúzást alkalmazunk.
A simításnak diagnosztikus szerepe is van a gyakorlott masszőröknél. A
felszínes és a mélyebb simítások közben megérezhetjük a feszesebb
izomtónusokat, csomókat, melyek területi és tónusállapotukat nézve utalást adnak
a páciens (olykor még rejtett) problémáira. Érdemes hozzákeresni diagnosztikus
masszázsirodalmat.
30

31. Mélysége változó: Felszínes, közepes és mély simítást különböztetünk meg.
Végezhető: tenyérrel, tenyérgyökkel, ujjakkal, kézháttal, terhelt tenyérrel,
egy kézzel, két kézzel (háton, mellkason), váltott kézzel (pl. végtagokon), attól
függően, hogy melyik testrészt és milyen nagyságú felületet kell kezelni.
Iránya: Végtagokon a distalistól (test középvonalától távol eső) a proximalis
(a test középvonalához közelebb eső) felé, egyébként longitudinalisan
(testtengellyel megegyező irányba). A törzsön természetesen el kell ettől térni, de
figyelembe kell venni azt, hogy a nyirok erek alulról felfelé a hónalj nyirokcsomói
felé vezetnek. A simítás itt lehet haránt és körkörös irányú is.
Ritmusa: általában egyenletes, lassú, folyamatosnak tűnő, kicsit gyorsabb a
keringés sebességénél, s olykor figyelembe vesszük a légzés ritmusát is.
Fogásai:
Tradicionális fogások:
Kétkezes párhuzamos hosszanti simítás (longitudinalis, az egész testen)
A két kéz párhuzamosan halad egymás mellett, belátás szerint terhelve teljes
tenyérrel, vagy hangsúlyosan a tenyérgyökkel, de úgy, hogy a tenyér, teljes
felülettel a test felszínén halad. Visszafelé, már hangsúlytalan a mozdulat, de
abszulút érintőleges!
Váltottkezes simítás (longitudinalis, az egész testen)
A két kéz egymást követve simít a keringés irányába, úgy, hogy mire a
második kéz a pálya végéhez ér, az első már kezdi újra az útvonalát.
Haránt simítás (transversalis, a törzsön)
A test tengelyére merőlegesen halad a két kéz, egymással párhuzamos, de
ellentétes mozgással, s halad felfelé a keringés irányába. A gerinc felett
hangsúlytalan a nyomás. A tenyér teljesen felfekszik a test felületére.
Érintőleges hosszanti simítással, de hangsúlytalanul megy vissza a kiinduló
helyére.
Körkörös simítás (gerinc mellett, a törzs két oldalán, gluteus táján, combon)
A két kéz egymásnak ellentétes irányban, felváltva köröket ír le a test
felületén, úgy, mintha magunk felé söpörnénk, gyűjtenénk be valamit.
Végtagon a hangsúly a vénás keringés irányán van. (Segítség a masszőr
testének ritmusos oldalmozgása.)
Terhelttenyeres simítás (a háton bármely, a végtagokon a keringés
irányában)
A simító kéz hátára terhel a másik szabad kéz tenyere, s együttes nyomása
mellett halad a választott simítási út irányába.
8-as simítás (hosszanti a gerinc két oldalán, és fekvőnyolcas a lapockák
felett)
31

32. Terhelt tenyérrel hosszanti nyolcast írunk le a gerinc egyik, majd utána a
másik oldalán. A hónalj felé erőteljes a nyomás, míg az ellentétes irány
enyhébb terhelésű.
Ugyanez létezik egykezes követő nyolcas változatban is, mikor az egyik kéz
elindul a nyolcast leírni, a másik kéz, fáziskéséssel utána megy.
Követelménye a fogásnak a jó ritmusérzék!
A lapockák feletti fekvőnyolcasok elvégzése is hasonló módon történik, csak
azzal a különbséggel, hogy a gerinc felett áthaladva a simítás ott
hangsúlytalanná válik.
Jövevény fogások:
„U” alakú simítás (haránt irányban a hát két oldalán, a gerinc vonaláig)
Egy illetve terhelttenyeres változatban végezhetjük el. Lumbalis részen a
medence vonalától indulunk el. A gerinc vonalánál van a csuklónk vonala.
Hangsúlytalanul csúsztatjuk le haránt irányban a páciens oldalán, s kis alsó
íveléssel hangsúlyosan húzzuk magunk felé vissza a gerinc vonaláig. A terhelés a
tenyéren, mélyebb hatásnál az ujjakon van. Folyamatosan végezzük és kezünkkel
mindig „U” alakot írunk le.
Macskatalp simítás (longitudinalis irányban csak a háton, a gerinc két
oldalán)
Fejtől állva végezzük e váltottkezes simítást. Magunk felé húzva tenyerünket,
egymás után váltva, tappancsolva haladunk a vállöv felé. Mint amikor a macska
csúszna lefelé a tetőn, de nem tud megkapaszkodni.
Hüvelyujjas mélysimítás (bármely izmon, a vénás keringés irányában)
A legerősebb mélysimítás, mely a hüvelykpárnával történik. Lehet terhelten
is, ekkor a másik kéz kisujj felöli tenyérszéllel terheljük meg.
Terhelt ujjas mélysimítás (bármely izmon, a vénás keringés irányában)
Erőteljes mélysimítás, melyet összezárt ujjainkkal, a másik kéz tenyéréli
terhelése mellett végzünk.
Simításhoz soroljuk a váltogatott (intermittáló) simítást.
A helyesen végzett kezelésnél, az intermittálás szívó-nyomó
hatásmechanizmusa a szövetek közötti folyadékpangást sikeresen eltávolítja.
Ödéma esetén, végtagokon a masszázs bevezető fogásaként is lehet
alkalmazni, de máshol is alkalmazzuk:
Frissebb keletű sérülések, duzzanatok, nem rég lezajlott gyulladások után,
törések – ficamok – rándulások utókezelésénél a gipsz eltávolítása utáni, kissé
fájdalmas kímélő szakaszban. Legenyhébb masszázsfogás, mely közben
tájékozódunk a bőr állapotáról.
Gyakorlatban a végtag törzsközeli részén kezdve (könyök, vagy térd),
kezünkkel a felhalmozódott folyadékot a szív felé simítjuk. Majd a végtag distalis
részétől ismét a proximal felé simítjuk. A simítás megszüntetése után a végtag
testtávoli részén összegyűlt folyadék a kipréselt helyére áramlik. Ritmusos szívó-
nyomó hatás jön így létre. A gravitációval fokozhatjuk a hatékonyságot. (Lejtős
tartás.)
32

33. 2.)Dörzsölés (friction):
A legerősebb ingerfogás!
A simítás után legtöbbet alkalmazott masszázsfogás. Fellazítja a
kötőszövetben gyakran előforduló összenövéseket, felszabadítják a letapadt
inakat, csökkentik a myalgiás csomókat, javítják az izomkontraktura állapotát.
Jobb vérellátást produkál a felszíni és a mélyebb rétegekben, megnyílnak az eddig
nyugalomban lévő hajszálerek (un. shunt-hatás). Ideg inger hatásai révén
távolhatások jönnek létre, az adott bőrszelvényhez tartozó képletekben. A
távolhatás eredményessége függ a végrehajtás megfelelő erejétől. Sokszor
fájdalmas is lehet, de ekkor a fokozatosság elvét kell figyelembe venni.
A bőr felső hámrétegét az alatta lévő szövetekhez nyomva, körkörös,
vagy vonalasan tologató mozgással dörzsöljük egymáson. (Nem a bőrfelszín
csiszolását jelenti!) Lehet szakaszolva, vagy folyamatosan enyhe
kézcsúsztatással haladni. Így ingerhatást gyakorolunk a mélyebben fekvő
szövetrészekre és az idegvégződésekre.
Mélysége: változó. Felszínes, közepes és mély dörzsölésről beszélhetünk.
Iránya: a vénás és nyirokkeringési rendszernek megfelelő.
Ritmusa: A hosszú ideig, lassan végzett dörzsölés csökkenti a helyi
érzékenységet, míg a gyorsabb tempóban végzett, serkenti, ingerli a központi és a
perifériás idegrendszer működését.
Itt említeném meg a myalgiás csomók és myogelozisok (melyeket az izom
fehérjéiben beálló elváltozások okoznak), legjobb kezelése a dörzsölés, melyet
ujjal, ujjbeggyel dörzsölünk.
Gyakori előfordulásuk: deréktájon a hosszú hátizom eredésénél;
keresztcsont mellett két oldalt a csípőizmokban; válltájékon a lapocka lapos
izmaiban, a trapeziusokban; nyakon a hosszú hátizom tarkón való tapadásánál.
Igen fájdalmas tud lenni kezelés közben. Előfordul, hogy kezelés után, kis
izomgyulladás jön létre, de ez úgyszólván természetes és biztosítja a folyamatos
hatást (vérbőséget) az adott területen.
Végezhetjük: egy kézzel, két kézzel, kéztővel, hüvelykujjpárnával,
ujjbeggyel, kisujj szélével, de nagy tömegnél akár ököllel vagy karomállásba
hozott ujjbegyekkel is. A dörzsölő fogások igen változatosak.
A tenyérgyökös „nagyoló” dörzsölés és a hüvelykpárnás a leggyakoribb.
Mind kettő enyhén körkörös mozgású vagy linearis vonalú. A dörzsölést végző kéz
a testfelszínnel meredek, 50-60 fokos szöget zár be. Vállból mozogjunk, s az
egész kéz, mozgásban van, úgy, hogy tenyérgyökösnél az ujjak közben lazák
maradjanak.
Ezen kívül van még a gyalu, a vasaló, a fűrészfogás, a fenyőfafogás, a
gereblyefogás (karomfogás), fürkészés és a „smisselés”. Idetartozik még a gyöki
fellazítás fogása is, de az nem a svéd masszázs, hanem a szegment masszázs
fejezetnél tárgyaljuk. Vannak kombinált hatású fogások is, melyek kicsit gyúráshoz
is tartoznak.
33

34. Tradicionális fogások:
Hüvelykujjas és ujjbegyes dörzsölés: Myogelotikus csomókon, fokozott
tónusban levő izomcsoporton, és inak tapadásánál alkalmazzuk ezt a fogást.
Ujjunkat (ujjainkat) ráhelyezzük az adott felületre, enyhe vagy erős
nyomásgyakorlás mellett A bőrt hozzányomjuk az alatta lévő szövetekhez, és
rugalmasságának függvényében körkörösen elmozgatjuk. Ügyeljünk, hogy
az elmozgatás ne bőrcsiszolást jelentsen! Lassan odébb csúsztatva ujjainkat
ismételjük a fogást.
Gyalufogás: II-V. ujjunk kézháti oldalával haladunk 3-5 cm-t előre (amennyit
a bőr és az alatta lévő kötőszövet enged), majd visszabillentve a kezet a
tenyéri oldalra, az ujjak hajlítói felszínével visszahúzzuk a kezünket. Persze
a gyakorlatban nem tartják be ezt a szabályos végrehajtást, hanem a bőr
felületén csúsztatják a kezet 5-8 cm-t, mert így gyorsabb és látványosabb,
no meg kellemesebb érzés is.
Vasalófogás: A kívánt mélység függvényében kéztővel, vagy tenyérrel
végezzük. A tenyéri felszín enyhe nyomással kígyózva halad előre, mintha
vasalnánk egy nagyfelületű ruhát. Csuklóból, mint az autó ablaktörlője,
mozog a kéz. Igény szerint lehet terhelt tenyérrel is végezni, ha erősebb
ingerhatás szükséges, vagy túl robosztus a páciens alkata.
Fűrészfogás: Kétkezes fogás, melyet általában a gerinc két oldalán
végzünk. A kéz kisujji szélével végezzük a dörzsölést. A két kéz egymással
szemben helyezkedik el, az egyik kéz előre a másik hátra felé mozog rövid,
szaggatott mozdulatokkal. (Nem a bőrt csiszoljuk!) Rézsút, haránt és
hosszanti irányban. Nem emeljük fel fogásonként a kezet, hanem gyengéden
oldalt csúsztatjuk.
Gereblyefogás: (Karomfogás) Enyhén szétnyitott karomállásba hajlított
ujjakkal, folytonos bőrkontaktussal (kicsit elcsúsztatva rajta), kapáló jellegű
váltogatott ujjbegyes, 3-5 cm hosszú mozdulatokkal (amennyit a bőr és az
alatta lévő kötőszövet enged), a vállszögletből kiindulva dolgozzuk át az
egész hátat gerinc felé distalis irányban. Vannak, kik ellenzik, mert állítólag
megszakad a folyamatos kontaktus a pácienssel, de ez csak a rossz
végrehajtásnál jellemző.
Fenyőfa fogás: melynél a mutatóujjunkkal, hüvelykujjal, vagy a mutatóujjal
megerősített középsőujjunkkal végezzük a masszázst. Az alsó csigolya
transversusát összekötjük a felette lévő csigolya processusával, majd kifelé
haladva a felső csigolya transversusa végéig megismételjük folyamatosan
ezt a mozgást. Sacrumtól haladunk az occipitális irányába. (deréktől-nyakig)
Smisselés: Két tenyerünket szembe egymásra fordítva, a kézéleket a háti
felszínre nyomjuk, s a hüvelykujjak egymásnak támasztása mellett a
kézéleket egymástól határozott, erőteljes mozdulattal eltávolítjuk. (Szinte
„szétseperjük” a hát felszínét.) Araszolva folyamatosan haladunk a hát gerinc
melletti két oldalán, Merőlegesen állva a gerinc irányára. Van, aki szétseprés
közben a kezeit maga felé húzza.
34

35. Jövevény fogások:
Fürkészés: Két tenyerünket egymás felé fordítva, a kézéleket a háti felszínre
nyomjuk, s váltott kúszó mozdulattal, kezek között kis redőképzéssel,
haladunk előre. A redőképzés miatt ez a fogás már vegyes hatásúnak
számít, mert a kritérium a gyúrásét érinti.
Hernyózás: Lazán ökölbe húzott II, III, IV ujjaink „bütykével” hernyószerű
mozgással haladunk az izom felszínén, miközben alatta kis mély
dörzsöléseket végzünk. Általában háton végezzük.
Nyolcpontos dörzsölés: Két kéz terpesztett ujjakkal egymás felett, úgy,
hogy az alsó kéz terpesztett ujjai között foglalnak helyet egyesével, a felső
kéz terpesztett ujjai. Így nyolc ponton támaszkodnak az izom felett. Enyhe
körkörös mozgást végzünk, majd lassan tovább csúsztatva, távolabb is
megismételjük folyamatosan e mozdulatot.
3.)Gyúrás (pétrissage):
Keringésjavító masszázsfogás, melynél az izmot, vagy izomcsoportot
elemeljük csontos alapjáról, kipréseljük, majd visszaengedjük eredeti
helyzetébe. Vannak területek, ahol valójában nem tudjuk az izmot elemelni
alapjától, ekkor a bőrt és az alatta lévő kötőszövetet dolgozzuk meg a leírtak
alapján. (Csontos alapra préselünk!) Ilyen a hát legnagyobb része. A
sportmasszázsnál a hüvelykujjas és tenyérgyökös mélysimítás, kimeríti a gyúrás
fogalmát a végtagokon és a háton!
Hypertónusos, izomspasmusok oldására; hypotónusos, (atrophyás) sorvadt
izmok tonizálására, fáradt izmok regenerálására használjuk. Az izmok
anyagcseréjének fokozása, kóros anyagcsere termékek elszállítása /tejsav,
gyulladásos termékek /, vérkeringés és oxigén ellátás javítása, lágyrészek
kötőszövetének mobilizálása /átmozgatása /, izmok rugalmasságának javítása.
Végrehajtása: Egy kézzel vagy két kézzel. Majdnem minden gyúrás
redőképzéssel jár.
Tradicionalis fogások:
Redőtolás: Kezünk zárt ujjaival a test felszínre nyomva longitudinalisan
előre nyomjuk, redőt tolva maga előtt.
Ellenállásos redőtolás: Egyik kezünk tenyérélét haránt a felületre nyomva,
az 5-6 cm-re levő másik kezünk zárt ujjaival, a tenyérél felé közelítve, redőt
képzünk.
Egykezes kiemelt gyúrásnál az izmot a hüvelyk és az ellentétes négy
ujjunk közé fogjuk, elemeljük a csontos alapról és kígyózó mozdulatokkal
előre, a keringés irányába (centrálisan) haladva átgyúrjuk.
35

36. Ollózás, melynél a hüvelyk és a többi ujj közé fogjuk a bőrt, s kissé
megemeljük, majd visszaengedjük. (Majdnem olyan, mint a felcsippentés,
mely a kínai technikánál található meg.) Folyamatosan haladva a keringés
irányában.
Kétkezes kiemelt gyúrásnál szorosan egymás mellet lévő kezekkel, enyhén
behajlított ujjakkal megfogjuk az izom egy részét, s a rostok lefutási irányára
merőlegesen, az elemelt izmot az egyik kéz hüvelykujjának a másik kéz
ujjainak ellentétes hullámos, kígyózó mozgásával kinyomjuk az izom
tartalmát, folyamatos előre haladás mellett. (pl. haránt irányú egykezest a
felső végtagokon, a combon kétkezest alkalmazunk)
Kétkezes körkörös és félkörös gyúrást a háton, s annak is az oldalsó
részén, valamint a gluteuson alkalmazzuk. Egymásnak szembeforduló,
ellentétesen mozduló, köröket leíró kezeink redőket képeznek, de egymást
nem akadályozzák. (Mind a két kéz mozdul! Mint két félkör.)
Pleschelés, melynél, mint egy bogár haladunk előre a II-V ujjainkkal,
hüvelykujjra tolva a bőrredőt. Háton végezzük a gerinc két oldalán
longitudinálisan.
Vongálás: Egymással szembefordított kézzel a bőrt és az alatta lévő
szöveteket felcsippentjük, egymással szembe közelítve a kezeket
összenyomjuk, majd ugyanezzel a mozdulattal széthúzzuk, és
visszaengedjük. Újabb fogásokat véve így haladunk végig a háton.
Mángorlás fogását a felkar és a comb izomzatán végezzük. Tenyerek közé
vett izmokon sodró-mángorló mozdulatokat végzünk. Fontos közben a
végtag helyes rögzítése. (Nagy erejű masszőr, más izomcsoportokon is
képes végrehajtani. Pl. a háton.)
Jövevény fogások
Kétkezes haránt gyúrás (Hát, has, derék). Hasonló a haránt simításhoz,
csak erőteljesebb lenyomás közben halad a tengelyre merőleges kezünk
párhuzamosan, kis távolságra egymás mellett, egymással ellentétes irányba
úgy, hogy a két kéz közötti területen redő képződjön.
Rombusz fogás, melynél a két kéz terpesztett ujjai a hüvelykujjal, egymás
felé közelítve, redőt képeznek.
Csavaró fogás: A hüvelyk és a behajlított mutató ujjunk közé fájdalom
mentesen felcsippentett redőt enyhén megcsavarjuk. Párhuzamos kétkezes
mozgással haladunk lungitudinalisan a háton vele. Kínai technika az alapja.
De van másféle végrehajtása is, melynél a paravertebrális izomzatnál a
gerinc két oldalánál dolgozunk, mind két kezünk középső három ujjával
egyszerre befelé forgatjuk a bőr alatti képleteket. Ld. áthangoló masszázs.
36

37. Tövisnyúlvány fogás: Mind két szembenálló kezünk mutató és középső
ujjunk villájába fogjuk a csigolyatövist, s felette a redőt összetoljuk.
Folyamatosan haladunk a keresztcsonttól a fej felé.
Az intermittáló gyúrást (váltogatott nyomás) külön tárgyaljuk.
Gyakorlatban a végtag törzsközeli részén kezdve, kezünkkel körkörös
nyomást gyakorlunk, és a felhalmozódott folyadékot a szív felé préseljük. A
nyomás megszüntetése után a végtag testtávoli részén összegyűlt folyadék a
kipréselt helyére áramlik. Ritmusos szívó-nyomó hatás jön így létre.
Visszafogással haladunk egyre lejjebb, s minden egyes visszafogást
végigkísérünk a törzsig. Lejtős helyzettel fokozhatjuk a hatást.
Vannak még fantázia nevekkel ellátott gyakorlatok: cipózás, kifli, stb…
Mindegyiknél az a lényeg, hogy redőt képezzen, s a keringés irányába
haladjon.
4.) Ütögetés (tapotement):
Kimondottan ingerlő, serkentő, fájdalomcsillapító hatás, melyet a
masszázs vége felé szoktunk alkalmazni. Sajnos vannak helyek, ahol szinte a
masszázs helyett alkalmazzák az olyan masszőrök, kik nem ismerik a szakmát.
Könnyű végrehajtású, népszerű fogás (főleg a fürdőkben, meg azoknál a
gyenge fizikumú masszőröknél, kik igazából nem tudnak masszírozni), melynél a
masszőr keze, csak rövid időre érintkezik a beteg testével. Megszakad a
folyamatos kontaktus.
Ütögetések hatására a „bőr-erek” összeszűkülnek, tónusuk fokozódik, és a
vérnyomás emelkedik. Bágyadtság csökkentő hatása van.
Capillárisok tágulásával, és az érfalak tónus csökkenésével a bőr kipirul. A
vér jelentős része a bőrbe, és a bőr alatti kötőszövetbe kerül. A keringésben
maradó kevesebb vért a szív könnyebben tudja szállítani. Reflexes izomtónus
fokozódik.
Mellkas ütögetése esetén a váladék elmozdul a bronchusok faláról.
Frissítő hatású, de a hosszantartó ütögetés ellentétes hatású eredményt hoz!
Bénult izmok kezelésére, és vegetatív labilitás esetén contraindicalt!
Iránya: az izmokra merőlegesen.
Tradicionális fogások:
Ujjbeggyel történő ütögetés (kopogtatás): Karom állásban, gyors, a testről
visszapattanó váltott kezes, laza csuklóból (enyhe változat) és alkarból
indított, ujjakkal végzett ütögetés. (Meredek szögben, szinte kilövi a csukló
az ujjakat a testre.) Csak a háton és mellkason a tüdő felett alkalmazható!
37

38. Légpárnás, tenyérrel történő ütögetés: (köpölyöző paskolás) Kézháti
irányba domborított tenyérrel (púposított kézhát), zárt ujjakkal tompán pufogó
hangot adóan paskolunk.(légpárna elv) Domborulat csökkentésével, vagy
növelésével a paskolás erőssége növekszik, illetve csökken. Alkarból kell
végezni. Csak a háton alkalmazzák!
Tenyérrel történő ütögetés: Homorított kézhát melletti, tenyérrel való, éles
hangot adó ütögetés. Csattan, mikor a felülettel érintkezik. Háton
alkalmazzák.
Félig zárt ököllel történő ütögetés: A hüvelykujjunkat lazán behajlított
ujjaink közé fogjuk, s a csuklóból magunk felé gyorsan mozgatott (magunk
felé kapálunk) kezünkkel végezzük, csak a kisujjpárna és a kisujj felső
felszíne érintkezik a beteg bőrével. Robosztus izmokon és a farizmokon
alkalmazzuk.
Zárt ököllel történő ütögetés: Ökölbezárt kézzel, csuklóból magunk felé,
kapáló mozdulatokkal közepesen gyors ritmusban ütögetjük az izomtömeget.
Nagy izomtömegeknél alkalmazzuk. (comb, farizom)
Vágás: A végtagok longitudinalis irányára merőlegesen, a kezek kisujj felöli
élével, történik az érintkezés. Merev csukló mellett, alkarból felváltva zuhog a
kézél a testre. Nagytömegű izomzaton célszerű alkalmazni!
Érzékeny izomcsoportoknál (pl. a trapézizom nyaki része) legyező technikát
alkalmazunk. Az egy kézen levő ujjak egymástól legyezőszerű
(terpesztésével) szétnyitásával az ütések mértékét csökkenthetjük. Az ujjak
sorozatban egymásra érkezésének rezgő hatása és a mérsékelt direkt
ütögetés adja meg a kívánt összhatást.(sorozat csapódás elve). Csuklóból
dolgozunk. Az ejtési magasság és a sebesség függvénye az erőközlés
nagysága.
Nagyon nagy izomzatnál, pl. a farizomnál, ököllel is ütögethetünk.
Contraindicatio: Gyermeken tilos az ütögetés bármely változatát is
alkalmazni! Fokozott izomtónus és görcskészség esetén nem ajánlott!
5.) Vibráció (vibration):
Lazító, nyugtató és fájdalomcsillapító fogás. Csökkenti az idegek
ingerlékenységét.
Kétféle kézi vibrációt különböztetünk meg. Vízszintes irányút (horizontális) és
függőleges irányút (vertikális).
Végrehajtásuk nagy gyakorlatot igényel, s igen fárasztó, főleg a vertikális,
mert ott a felső végtagunk (ellentétes: feszítő-hajlító) antagonisztikus izmainak
váltott megfeszítésével és elernyesztésével érjük el a kívánt hatást.
Vertikális vibrációt a háton és a mellkason végezzük teljes tenyérrel
támaszkodva, levegő kifúvatás mellett. Egy ujjas vibráció az „öreglyuk”-nál
hatásos. Alkalmazni lehet a myogelotikus csomók esetében és egyéb fokozott
izomtónusos helyeken.
38

39. A horizontálisnál a kezet erőteljesen, csaknem nyújtva helyezzük a testre,
és könyökből kiinduló oldalirányú gyors rázómozgásokat végzünk, melynek
végrehajtását hasunk megfeszítésével könnyítjük meg.
Ez utóbbit főleg laposan fekvő, csontról nehezen elemelhető izmok esetében
alkalmazzuk. (Pl. hátizmokon)
Mellkas rezegtetése mindig kilégzés közben történik! Lehet hason fekve,
hanyatt fekve és ülve.
Hason fekvéses pozitúrában, két kezünk a páciens bordakosarának gerinci
két oldalán helyezkedik el. Ekkor nyomó vibrációt alkalmazunk.
Két kezünk a páciens bordakosarának alsó két oldalán helyezkedik el,
rezegtetve felfelé húzzuk a törzshöz szorított ujjakat. Mellkas rezegtetés.
Hanyatt fekvő pozícióban a mellkas közepén, a sternumon van a terhelt
tenyeres rezegtető nyomás központja.
A bordakosár alányúlva kezünk ujjainak vibrált felfelé mozgásával,
szegycsont felé húzásával végezzük a mellkas rezegtetést.
Ülő helyzetben, a páciens mellkasát hátulról átölelve, kezünk a
szegycsonttól kiindulva, rezegtető húzást végzünk magunk felé, melyet a
páciens levegő kifúvása mellett.
Hasüreg rezegtetését szintén kilégzéskor tesszük. Hanyatt fekvésben, a
hasizom elernyesztése mellett, a páciens dereka alá nyúlunk a két
kezünkkel, szinte átölelve, s fölfelé „emelve”, rezegtetve húzzuk ki-és fölfelé
azt.
Medencefelrázás csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy kisujjunkat a
csípőlapát szélébe akasztjuk, s így végezzük felfelé húzott kézzel a
rezegtetést.
A vibrációt gépekkel is segíthetjük, de a kényes kezelésnél inkább, csak
közvetve ajánlott használni, közbeiktatva a masszőr kezét. A masszőr ízületét
kímélően, hosszabb távon nem ajánlom a gépi vibrátorok rendszeres, direkt és
indirekt használatát!
Szitálás fogása is ide tartozik, melyet a végtagok, nagyobb tömegű izmainál
végzünk el. Az ellazított izomtömeget, lazán nyitott tenyerünkbe, ujjaink
határai közé helyezzük, majd oldal irányban, mintha szitálnánk, mozgatjuk,
„lötyögtetjük”. Sportolóknál előszeretettel alkalmazott fogás. Fontos a szitálás
közbeni izületi rögzítés.
Felrázás fogása hasonló a szitáláséhoz, de az iránya merőleges rá, és egy
kézzel végezzük (lötyögtetés). A sportolóknál alkalmazzák, olykor a
masszázs helyett „alibi kezelésként” (csak a pszichés hatás kedvéért).
6.) Kirázás:
Egykezes és kétkezes kirázást végezhetünk. Végtagokon alkalmazzuk
különféle testhelyzetekben. Karokon hanyattfekve, lábakon hasonfekve ideális
alkalmazni (Helytelen végrehajtás esetén a patella megsérülhet!).
Végrehajtása:
Kis húzóerőt is közlünk a kirázás közben. A végtagot megfogva, le-föl, vagy
jobb-bal oldalra, kis amplitúdóval folyamatosan rázzuk pár másodpercig.
39