A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései

1. A beszéd-és
mozgásfejlődés
összefüggései
Rácz Katalin, F. Földi Rita, Barthel Betty
Gyógypedagógiai Szemle, 2012-XL.évfolyam 2
2015.február 9. Bálóné Dányi Izabella

2. Bevezetés
 A csecsemő saját mozgásán keresztül, játékosan fedezi fel a világot és ez adja az
értelmi műveletek eredetét.
 A gyerekek korai fejlődésének alapja a motoros viselkedés és a motoros észlelés,
melyek funkcionális egységet alkotnak.
 Az észlelési folyamatok fejlődésében, illetve a szenzoros integrációban kiemelten
fontos szerepe van a mozgásnak, ezen belül a természetes mozgásnak.
 A mozgások segítik a neurológiai érési folyamatokat, ezáltal az információk
összerendezését.
 A beszédet a legkomplexebb teljesítménynek tekintik. A beszéd fejlődését számos
nem verbális előkészítő folyamat előzi meg, és azok integrációja egy kritikus
fejlődési mértéket el kell, hogy érjen ahhoz, hogy a gyermek számára a beszéd
elsajátítható legyen.
 A beszédzavarok, vagy iskolai kudarcok csak másodlagosak, primér okok a hiányos
fejlődésben, az előkészítő folyamatok normális lefolyásának zavarában
keresendők.
 A zavarok elsődleges okait egy alacsonyabb fejlődési szakaszban kell keresnünk az
észlelési folyamatok körében.

3. Szakirodalmi áttekintés
 A mozgás és észlelés jelentősége a beszédfejlődés folyamatában:
A mozgásfejlődés szomatikus és pszichikus tulajdonságok változása, amely az
ember alapvető mozgásformáiban a koordinációs és kondicionális képességek
működésében mérhető fel.
Az egészséges fejlődéshez elengedhetetlenek az élettanilag előírt, csak az
emberre jellemző, egymásutániságban nem felcserélhető mozgások jelenléte.
Emberre kizárólagosan jellemző egyedfejlődési sor a kúszás-mászás-járás
dominancia, és erre épül rá a kizárólag emberi kommunikációs forma a
beszéd-írás-olvasás.
A kommunikáció akkor lesz jó, ha a gyermek problémamentesen végigmegy ezen
a fejlődési soron. Vagyis az idegrendszer teljes beérése szükséges ahhoz, hogy
a kommunikációban alkalmazott formák,(gesztusok, hanglejtések,
mimikák)mindegyike tökéletesen működjön.

4. Szakirodalmi áttekintés II.
 Az anyanyelvi szinten való elmaradás elégtelenül szervezett idegrendszerre
vall.
Az iskolai tanulási zavarok előrejelzője az óvodáskorban jelentkező
részképesség-zavarok, melyek az érzékelés, észlelés, mozgás, figyelem,
beszéd, emlékezet és a gondolkodás eltérő működése következtében lépnek
fel.
Kevésbé rendelkeznek lokális tünetekkel, inkább általánosságban befolyásolják a
funkciórendszer működését, késleltetik a fejlődést.
Kialakulásában jelentős szerepet játszanak az információk feldolgozásainak
hiányosságai, pl. látási és hallási ingerek feldolgozásának nehézségei.
Motoros funkciók segítik az ingerek rendeződését. A mozgásészlelés befolyásolja
és szabályozza a mozgást, ami visszahat arra, így a pontosabb mozgás
jótékonyan hat az észlelési folyamatra
Az írás és olvasástanulás valamennyi perceptuális képességünk maximumát
igényli. Kifinomultabb látási, hallási és finommotorikai készséget kíván
tőlünk, mint bármely más dolog megtanulása. Rendkívül kicsi szimbólumokat
kell megkülönböztetni és fonemikus sorrendbe tenni, hogy szavakat
alkossanak.

5. Beszédfejlődési zavarok
 Fontos ismérve, hogy ép hallás és normális értelmi fejlődés mellett alakulnak
ki.
 A beszéd szempontjából az agy felelős a kommunikációért és bal-jobb félteke
együtt koordinálja a nyelv folyamatait, (Brocka-beszédprodukció, Wernicke-
megértés).
 Trauner és mtsai neurológiai vizsgálatai a nyelvi problémás gyerekek 70%-nál
mutatott agyi eltérést, míg a kontroll csoportnál csak 22%-nál.
 Bishop: DCD(Developmental Coordination Disorder/Fejlődési Koordinációs
zavar) és a DLD (Develpomental Language Disorder/Fejlődési Nyelvi Zavar)
hátterében azonos idegrendszeri rizikó faktor áll.
 Az, hogy melyik pszichológiai eltérés jelenik meg, az időzítéstől és az
elhelyezkedéstől függ.

6. Beszédfejlődési zavarok
 Az idegrendszeri szerveződési folyamat végén jelenik meg kizárólag az ember
esetében a lateralizáció, vagy más néven oldaliság.
 Az agyfélteke-dominancia az anyanyelv elsajátítása során a nyelvi elemek
hatására alakul ki. A dominancia megválasztása a gyerekeknél csak a mozgás
érzékszervi fejlődés utolsó állomása, a fejlődéssor koronája.
 Ekkor az agyunk egyik fele domináns féltekévé válik, és teljes oldalasságot
alakít ki. Ha 3 éves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia,
zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv
elsajátításában is. A jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése,
a balkezesség erre utaló jel.
 Az olvasás zavarnál a legnagyobb problémát a fonémák gyenge
megkülönböztetése jelenti. A gyerekek 5 éves korban mért fonológiai
készsége előrejelzi a későbbi olvasási előmenetelüket, és a fonológiai
fejlesztése ennél fogva meggyorsíthatja az olvasástanulást.

7. Beszédfejlődésben elmaradott gyermekek
körében végzett kutatási eredmények
 Viholainen: az elmaradt mozgásfejlődés negatív hatással van arra, hogy a
gyermek felfedezze környezetét, ami a beszédfejlődés lelassulásához vezet.
 A korai mozgásfejlődés kapcsolatban áll a későbbi olvasási készséggel.
 Trauner és mtsi.: DLI mutató(Develeopmental Language Impairment)
gyerekek mozgásfejlődésében leginkább a járásban találtak késést. A legtöbb
neurológiai tünettel rendelkező gyerekek mutatják a legalacsonyabb nyelvi
készségszintet. A DLI nem önálló zavar, hanem jelzője egy szélesebb körben
elterjedt idegrendszeri eltérésnek.
 Rintala és Linjene: a diszfáziás gyerekek nagymozgása gyenge, eltérő alapú
nagymozgás-szinttel rendelkeznek.
 Webster és mtsi.: a DLI-t mutató gyerekek finom-és nagymozgásait mérték
iskolába lépéskor, 52%-ban motoros alulműködést diagnosztizáltak, melyek a
kommunikációs pontszámokkal korreláltak legerősebben és csak mérsékelten
a kognitív pontokkal.

8. Pszichomotoros fejlesztés jelentősége a
beszédfejlődés segítésében
 A DLI-t mutató gyerekeknek nem csupán a beszédfejlődése megkésett, hanem
a mozgásfejlődésük is. Az 5-9 éves gyerekek finom motoros koordinációja
összefüggésben van a nyelvi készségekkel. Tüneti kezelés helyett a probléma
igazi forrását kell megcélozni a kezelésben.
 A pszichomotoros fejlesztés a pszichikus funkciók fejlesztését valósítja meg
mozgástevékenységeken keresztül, az idegrendszeri érési folyamatokra hat.
 Marton-Dévényi: el kell kezdeni a gyermekek mozgásstádiumának megfelelő
szintű gyakorlását és ennek tökéletesedése elindítja az egyedül az emberre
jellemző kommunikációnak a fejlődését.
 Rintala és mtsi.: a DSM-IV alapján DLI-vel, kommunikációs nehézséggel és
tanulási zavarral küzdő 6-10 éves gyerekek körében vizsgálták a
pszichomotoros fejlesztés és az általános testnevelés hatását.
 A pszichomotoros fejlesztésben részesülő gyerekek nagyobb fejlődést
mutattak a nagymozgásokon belül, különösen a tárgy kezelés területén.

9. A kutatás bemutatása
 Mivel óvodás korú gyerekeknél még nem lehet olvasás, írás, számolás
teljesítményt mérni, ezért a nagy-és finommozgást térképezték.
 Szülői anamnézis a korai beszéd és mozgásfejlődésre vonatkozóan
 Alapozó Terápia mozgásfelmérő rendszerét alkalmazták
 176 gyermek mozgáskoordinációját, Marton-Dévényi Éva mozgásfelmérő teszt
 5-6 éves óvodások
 70 főnél kaptak értékelhető adatot
 Átlagéletkor 5 év 10 hónap
 28 lány, 42 fiú
 103 paraméter mentén, 14 mozgáscsoportba sorolva

10. Vizsgálat menete
 Csecsemőkori nagymozgások
 Kisgyermekkori nagymozgások
 Keresztezett mozgások
 Egyensúly
 Statikus egyensúly
 Dinamikus egyensúly
 Egyéb játékos egyensúly
 Rugalmasság
 Ritmus
 Testséma
 Mozgásprodukció ábra után
 Finom motorika
 Térbeli mozgások
 Dominancia-preferencia

11. Vizsgálat menete
 A felmérés 70 percet vett igénybe
 Adatok felvétele vizsgálati lapon történt
 5-ös skálán értékelték a mozgásformákat
 A pontértékek összeadódtak, kivéve a dominancia –preferencia értékelést,
ahol 1=jobb, 2= bal, 3=keresztezett, 4=kialakulatlan.
 Az összpontszámból átlag, ill. százalék értéket számoltak
 Kutatás célja: megvizsgálni, hogy a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek
milyen eltérést mutatnak a mozgás területén a kontroll csoporthoz képest,
illetve milyen dominanciával rendelkeznek ezek a gyerekek.
 Hipotézis: a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek nagyobb százalékban
mutatnak kialakulatlan, illetve keresztezett dominanciát, mint a normál
beszédfejlődésű csoport.

12. Vizsgálati eredmények I.
 A beszédfejlődés és mozgásfejlődés kódolásánál, a normál lefolyású 1-es,
bármely kóros lefolyás, eltérés 2-es számot kapott.
 Miben térnek el a mozgás területén? –érdekes eredményre jutottak a
dominancia, preferencia és alsó-felső végtag-koordináció tekintetében.
 A dominancia-vizsgálat azért fontos, mert a fül, szem, kéz, láb egy oldalon
való preferálása feltételezi a két agyfélteke összehangolt működését.
Valamint az egyik agyfélteke szabályozó és integrációs fölényét is mutatja,
ami az iskolaérettségnek egyik feltétele.
 A normál beszédfejlődésű gyerekek 40%-a kialakult, azonos oldali
dominanciával rendelkezik
 A beszédfejlődésben elmaradt csoportnak 39%-ban kialakulatlan a
dominanciája, ami az összehangolt agyféltekei működés éretlenségét, a
preferált oldal elmaradását jelzi.

13. Vizsgálati eredmények II.
 A másik meghatározó idegrendszeri érettségre utaló terület az alsó-felső
végtag koordinációs feladatoknál hasonló az eredmény.
 A normál beszédfejlődésű csoport 58%-ban harmonikus kar-láb koordinációt
mutatott.
 A megkésett beszédfejlődésű gyerekeknek csupán 39%-a.
 Alsó és felső végtagok mozgásának összehangolása a normál fejlődésű
gyerekek 42%-ának esett nehezére.
 A megkésett beszédfejlődésűeknél 60%-nak volt nehéz végrehajtani a
feladatokat.

14. Összefoglalás
 Az érzékelési, értelmi és mozgásfolyamatok egyik szinten sem választhatóak
el egymástól, egységes egészet képeznek.
 Minden szimbolikus tanulás az érzékszervi tanulásra, a külső és belső
környezetből nyert információk elemzésére épül, azért a mozgáskoordináció
fejlesztése együtt jár a tanulási képességek fejlődésével.
 A szenzomotoros működés a későbbi értelem alapja, hiszen nem elég a
környezet passzív szemlélése, aktívan kell foglalkozni a környezet tárgyaival,
hogy tapasztalatból aktív ismeret jöjjön létre.
 Agyunkat tehát életkorunknak megfelelő, adekvát ingernek kell érnie ahhoz,
hogy eljusson a teljes kapacitásához.
 Azok a gyerekek, akiknél beszédfejlődési elmaradásról, beszédprodukció
zavaráról, gyenge beszédhallásról számoltak be, azok az iskolaérettséget
tekintve részfunkció-veszélyeztetettek. Ezek a funkciózavarok megnehezítik
az olvasás és írástanulás sikerességét.
 Minden mozgásproblémás gyerek figyelmi, tanulási és szociális téren
veszélyeztetett, kognitív fejlesztésük mozgásterápiával egészülhet ki.

15. Összefoglalás
 Az idegrendszer érési elmaradása a mozgásszabályozás területén enyhe zavart
okozhat, ami elegendő ahhoz, hogy a mozgásról érkező visszacsatolás
pontatlanná váljon. Ennek következtében a célvezérelt mozgások is
pontatlanná válnak, így a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése az
iskola éretlen, beszédfejlődésben és mozgás koordinációban elmaradást
mutató gyermeknél nehézségbe ütközik.
 A mozgékonyság tulajdonképpen életkori sajátosság, mely hatással van a
fizikai és mentális fejlődésre. Ezért a gyermekeknek biztosítani kell az
életkoruk és fejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen mozgásformákhoz
megvalósítható mozgástere és eszközöket.
 A mozgás létfontosságú a gyerekek egészséges fejlődése szempontjából, ezért
megtiltani, lecsökkenteni azt szigorúan tilos.

16. Köszönöm a figyelmeteket!