2. PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS
CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER
története
A III. csendőrkerületi parancsnokság és a budapesti, királyi ügyészség adatai alapján.
1919. április 20-án, délelőtt 7 órakor Nagyvárad felől a püspökladányi állomásra
egy vonat érkezett. Ennek egyik II. osztályú kocsijában Pongrácz Aladár
csendőrszázados parancsnoksága alatt 30 csendőr volt, akik Berettyóújfalu
községben a vörös hadsereg egyes részét lefegyverezték, illetve a lefegyverzésnél
közreműködtek.
Az állomáson a vonatot Gerlei Géza terrorcsapat-parancsnok körülbelül 50 főből
álló, gépfegyverekkel fekszerelt terrorcsapata vette körül, akik a csendőröket a
kocsiból leszállították s őket az állomásfőnöki iroda előtt felsorakoztatták. Az
egyik katona, Tóth Ferenc II. hidalmási járásőrmestert felismerte, őt azonnal a
főnöki irodában levő Barabás (Barthmann) József parancsnokhoz, továbbá Gábor
Mózes és Manu József politikai megbízottakhoz vitte, akik Tóth Ferencet
ismeretlen okból azonnal halálra ítélték. A halálos ítéletet a püspökladányi temető
árkában április 20-án, d. e. 8 óra tájban Janovics János, Taránszki Ödön és Kohn-
Kerekes Árpád terrorkatonák végre is hajtották.
3. PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS
CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER
története
Ezután Pongrcáz Aladár századost, Ferenci András gyulai járásőrmestert és
Jakabos Pál mezőörményesi, őrsbeli I. cszt. őrmestert is halálra ítélték, s a
halálos ítéletet ugyancsak azon a napon, délelőtt 11 órakor Janovics János,
Turánszki Ödön, Kohn-Kerekes Árpád, Babul a Engelbert, Horváth Győző,
Horváth Márton, Farkas László és egy Münsz nevű terrorkatona Gerlei Géza
terrocsapatparancsnok és Manu József jelenlétében végrehajtották.
A megnevezetteken kívül még több terrorkatona is jelen volt a
végrehajtásánál, ezeknek neve azonban nem volt megállapíthatót. A gyilkosok
Pongrácz százados kifosztott bőröndjét magukhoz vették.
4. PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS
CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER
története
Karajos János püspökladányi temetőcsősz a gyilkosság részleteire nézve a
következőket adja elő:
1919. április 20-án a temetőben volt elfoglalva, midőn egy nagyobb csapat ment
el a temető mellett és valaki azt mondotta:
-Most már elvtárs leszel. Egy másik hang azt felelte:
-Nem voltam, nem vagyok, nem is leszek, úr voltam és úgy is halok meg.
-No majd nemsokára elvtárs leszel, mondotta ismét a másik hang.
Erre Karajos János temetőcsősz kinézett a temetőt övező élősövényen és látta,
hogy több vöröskatona három csendőrt, három bőrkabátos egyén pedig egy
csendőrtisztet kísér.
A három csendőrt elkísérték először a temető északi végéhez, ott kettőt egymás
mellé állítván főbelőtték őket, a harmadikat pedig a két elsővel szembeállítva
szintén agyonlőtték. A századosnak ezt végig kellett nézni. A gyilkosok őt a
temető másik részére vitték és ott még egyszer megkérdezték tőle, hogy lesz-e
most már elvtárs, mire Pongrácz százados ismét nemmel felelt. Ezután arra kérte
gyilkosait, hogy levéltárcáját őrizzék meg, de azt az egyik zsidó kinézetű
terrorista kiszakította a kezéből és zsebre dugta, majd anélkül, hogy bekötötték
volna a szemét a három bőrkabátos a szerencsétlen áldozatot agyonlőtte. A
százados egy fejlövést és két szív lövést kapott. Azonnal meghalt.
5. PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS
CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER
története
A vöröskatonák azután magukhoz hívták Karajos temetőcsőszt és parancsot adtak
neki, hogy ássa el a hullákat ott, ahol vannak. Karajos tiltakozott az ellen, hogy a
temető árkába temesse el a meggyilkoltakat, de a vöröskatonák azt mondták,
hogy csak úgy tegyen, amint ők mondják, s ha majd nem bírja a munkát, majd
adnak segítséget és még aznap 10.000 koronát. Természetesen a 10.000 koronát
nem fizették ki.
Karajos elmondása szerint a vöröskatonák áldozataik zsebeit kikutatták,
kifosztották. A százados aranyóráját, gyűrűjét elvitték, csak egy kis imádságos
könyvet, melyet egyik zsebében találtak, hagytak ott. Ezt egy vöröskatona a már
halott százados fejéhez vágta és azt mondotta:
-Ezt most már használhatja.
A százados és a csendőrök ruháit a temetőcsősznek adták, de ő nem fogadta el,
mire a vöröskatonák levetkőztették mind a négy hullát, csak véres köpenyüket
hagyták meg. Karajos ezután a hullákat bevitte a temetőbe, s a századost külön, a
három csendőrt pedig együtt temette el.
6. PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS
CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER
története
A debreceni ügyészség 1919 okóber 25-én, bizottsággal hullaszemlére és
boncolás végett a helyszínére kiszállott. E szomorú kötelesség elvégzése után
az elhaltak tetemeit a püspökladányi községi elöljáróság által felajánlott
díszsírhelyen ünnepélyesen újból eltemették. Haláluknak első évfordulóján.
1920 április 20-án gyászünnepet és engesztelő szentmisét tartottak.
A hajdú vármegyei csendőrség kegyeletes ünnepet rendezett a mártírok
emlékének 1921 július 21-én. E napon a temetőben gyászmisét tartottak s a
mise végén leleplezték az áldozatok emlékművét. A művészies oszlopon a
következő felirat van bevésve: "Pongrácz százados, Ferencz őrmester, Tóth
őrmester és Jakabos csendőr. Hazafiságuk miatt vöröskatonák 1919 április
20-ikán meggyilkolták. Állította a bajtársi szeretet". A leleplezés után a
sírokra és az emlékműre koszorút helyeztek, majd díszszakasz vonult el a
hősök sírja előtt.
7. PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS
CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER